alvászavar kezelése

A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. A LED szó az angol Light-Emitting Diode (fényt kibocsátó dióda) kifejezés rövidítéséből származik. A LED keskeny spektrumú fényt bocsát ki.

A LED egy p-n átmenetű félvezető dióda, amelyre ha nyitóirányú feszültséget kapcsolunk, fényt bocsát ki. A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. N-típus esetén a félvezető anyagát a gyártás során elektrontöbblettel rendelkező, P-típus esetén pedig elektronhiánnyal rendelkező anyaggal adalékolják. A nyitóirányban előfeszített p-n átmenet rétegében a félvezető anyagra jellemző energiaspektrumú (hullámhossz-eloszlású) fény sugárzódik ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.

A fény úgy keletkezik, hogy a diódára kapcsolt elektromos áram a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd miközben visszatérnek eredeti energiaszintjükre, fotonokat (fény részecskéket) bocsátanak ki.

©FreeImages.com/Davide_Guglielmo
 

A hagyományos izzók nagyrészt hőt termelnek és csak minimális mértékben hasznosítják a villamos energiát fény előállítására. A világítástechnikában a LED-es izzók a befektetett energia jelentős részéből fényt állítanak elő. A LED világítás a ma létező leghatékonyabb elterjedt világítástechnológia: egy LED-es izzó akár 100000 óra élettartamú, napi 10 órás üzemeltetés mellett körülbelül 30 évig nem szorulnak cserére és 70-90%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos társai.

Korábban - ahogy sokan mások - én is már-már vakon elfogadtam a paleó étrendek jótékony hatását alátámasztó cikkeket, tanulmányokat, de hosszabb távon többek között a nagyobb számú tapasztalat miatt hamar körvonalazódott bennem, hogy komolyabb mellékhatásokat is okozhat.

Minden étrendi vezetőnek kötelessége lenne komolyan venni, ha problémák lépnek fel az étrend alkalmazóinál, csak ekkor van lehetősége arra, hogy időben változtasson az ajánlásokon, ha egyáltalán mer, és nem éli meg presztízsveszteségként. Ekkor nem másra hagyná az esetleges károk csökkentését. A tapasztalat minden esetben vissza kell igazolja tehát a táplálkozási hipotéziseinket, amiket célszerű tehát hosszabb távon is megvizsgálni és rugalmasabban kezelni. Ez adhat például lehetőséget arra, hogy felfedezzük a magas zsiradék- és fehérjebevitel egészségünkre gyakorolt hatását is.

Paleó étrend hatásai

A cikk megírását leginkább az motiválta, hogy korábban évekig én is alacsony szénhidráttartalmú paleó és ketogén étrendet tartottam, a Facebookon nagy létszámú, ilyen irányultságú csoportot vezettem.

A csoportomon belül hamar 30 g-ról 50 g-ra emeltük a napi szénhidrátbevitelt. Ez egyébként jóval meghaladhatta egy magyarországi átlagos paleó étrendű szénhidrátbevitelét. Mj.: Paleó alapanyagokkal, csökkentett fruktózbevitellel gyakran még a 30 g is nehezen vagy csak nagyon drágán teljesíthető. Táplálkozási naplóval ellenőrizhető a valós bevitel.

Nálunk nem volt annyira feltűnő, hogy gond lehet az étrenddel, de a paleó étrend ekkora már évek óta divattá vált, így már viszonylag sokan voltak a csoporton kívül, akik már 3-4 éve is alkalmazták. Azt tapasztaltam, hogy a legtöbb étrendi vezető inkább elutasította azokat, akik betegségekkel, esetleges mellékhatásokkal kapcsolatban keresték meg őket, így végül leginkább engem találtak meg a panaszaikkal. Talán miattuk derült ki számomra hamarabb, hogy valami baj lehet az étrenddel.

Egyre gyakoribbá váltak az étrend alatt kialakult látszólag ok nélküli szédülésekkel (eleinte csak sport közben vagy erősebb érzelmi hatásokra), a gyors kifáradással, izomgörcsökkel, alvászavarokkal, inzulinrezisztenciával, egyre növekvő reggeli vércukorértékekkel, hasi hízással, potenciazavarokkal, korai menopauzával, pajzsmirigy alulműködéssel, autoimmun pajzsmirigy-gyulladással, személyiség változással, romló glükóztoleranciával, stressz nehéz kezelésével és egyéb egészségügyi problémákkal összefüggő megkeresések. Az aggodalmaim miatt az okok megoldások felkutatásába kezdtem. Eleinte azt gondoltam, hogy korábbi megbetegedések következményei lehetnek, de lassan egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezek hátterében az alacsony szénhidráttartalmú étrend is állhat.

Kis kereséssel mostanra már hamar találhatunk számos hasonló csalódott paleó étrend követőt.

Sokan nem is sejtjük, hogy alvászavarban szenvedünk, mert az alvás hossza megfelelőnek tűnhet, pedig a kávéfüggés és a napközbeni fáradtság ennek egyértelmű jele lehet. 

Az alvászavar nem csupán annyiban lehet zavaró, hogy álmosabbak, fáradékonyabbak leszünk napközben, komoly kockázatot jelent a legtöbb ismert betegség, és egészségügyi probléma kialakulásában is. Az esetek többségében mégis viszonylag könnyen orvosolható, mert legtöbbször csupán a rossz szokásaink tehetők érte felelőssé. Az alvászavar szinte mindenkit érint valamilyen mértékben, kezelése elsődleges fontosságú.

Érdekességek az alvásról

Néhány érdekesség rámutathat arra, hogy milyen fontos az alvás mennyisége és minősége:

1. Evés nélkül hosszabb ideig képes életben maradni egy ember, mint alvásmegvonással.
2. Az átlagos alvásidő 9 óráról 7,5 órára csökkent a villanykörte elterjedése óta, és ezzel párhuzamosan nőtt a szív és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések száma.
3. Napi 6 óránál kevesebb alvás jelentősen növeli a vérben a gyulladást okozó proteinek mennyiségét. Krónikus gyulladások kialakulásának kedvezhet.
4. A közúti baleseteket legnagyobb részét az alváshiány okozza. Több közúti baleset következik be alváshiány, mint alkohol fogyasztás miatt. (F)
5. A cirkadián ritmust közvetlenül befolyásolja a retinát ért fény. Ennek is köszönhető, hogy a vak emberek 80%-a alvászavarral küzd. A teljesen vakoknál ez a szám még magasabb.
6. Mesterséges fények használata miatt egy látónál is kialakulhat alvászavar. Ajánlott cikk a témában: A környezetbarát LED-es izzók és kijelzők hatása az emberi agyra
7. Horkoló ember átlagosan naponta 20-szor ébreszti fel a partnerét. Ez még a legjobb esetben is minimum egy-két óra alvásveszteséget jelent.
8. Ha valaki napközben folyton álmos és csak kávéval, energiaitalokkal, csokoládéval, teákkal, kólával képes magát éberen tartani, biztosan alvászavarban szenved.
9. Ha nem alszunk eleget, akkor másnap sokkal többet ehetünk, így az alvászavar elhízást is okozhat.
10. A diabétesz és az inzulin-rezisztencia kialakulása összefügg a kialvatlansággal. Nem érdemes kialvatlan éjszaka után glükóz tolerancia tesztre menni, ugyanis sokkal rosszabb eredmények születhetnek. Stresszhormonok szintje fokozódhat, ez növeli az inzulinrezisztenciát. (F)
11. Alvászavar esetén a gyermekek ADHD tünetei súlyosbodhatnak. Sok esetben kizárólag egy rejtett alvászavar okolható a problémáért. Ennek oka a dopamin transzporter sűrűségének (DTD) növekedéséből adódik, amit a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás hiánya válthat ki. Autizmus esetén az alvás minőségének jelentős javításával érhetők el komolyabb eredmények. (F)
12. A megfelelő minőségű alvás hiánya jelentősen emelheti a mentális zavarok, az allergiák, az autoimmun-megbetegedések, a rák, a pajzsmirigy-megbetegedések, a szív és érrendszeri problémák kilakulásának kockázatát, korai öregedéshet is vezethet.
13. Aki serkentőket (kávét, csokoládét, kakaót, energiaitalokat, stb.) vagy alkoholt fogyaszt megrövidülnek a mélyalvási (REM) fázisai, így még kellő hosszúságú alvás esetén is kialvatlan marad. Tehát minden élénkítőket fogyasztó tudta nélkül is alvászavaros lehet. Ezek fogyasztása paradox módon inkább csökkentik a fizikai és szellemi teljesítményt.

Megpróbálom picit körbejárni a kávét és a kávézás témakörét. Kezdjük rögtön a legelején. A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.

A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. Században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. Század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. (1)

Egyes források a kőkorig visszanyúlnak, miszerint a letűnt korok embere rájött, hogy bizonyos magvak rágása növelte a munkavégző képességet, és javította a hangulatát. (5) Fő hatóanyaga a koffein, metilxantin-származék C8H10N4O2 fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz. (2)

forrás: FreeImages.com/Armen (AD)

Mielőtt belemennék a koffein hatásmechanizmusába az élő szervezetre, teszek egy kis kitérőt. Van a szervezetünkben pár olyan mechanizmus, mely végszükség esetén képes mozgósítani a tartalékokat, pl. Üss vagy fuss (fight-or-flight) helyzetekben. A háttérben a stresszhormonok működnek, melyekből a legismertebbek az adrenalin, noradrenalin és a kortizol. Az adrenalin és noradrenalin a katekolamniok közé tartoznak, melyeket a mellékvesevelő állít elő.

A homeosztázis az élő szervezetek alkalmazkodó képessége a változó környezethez. Amíg ezek a változások nem okoznak károsodást, addig tekinthetjük úgy, hogy az adott helyzethez adaptálódtunk. Ha valamilyen tényező ártalmas, akkor ennek mértékét leginkább a szervezetre gyakorolt hatása és a kitettség ideje befolyásolhatja. Ennek függvényében akár maradandó károsodást is szenvedhetünk.

A szervezet reakciói nem jók vagy rosszak, csupán próbálja kivédeni azokat a hatásokat, amiknek kitesszük. Ez sokszor krónikus állapotokhoz is vezethet. Így minden krónikus betegség (mint a pajzsmirigy alulműködés, az autoimmun folyamatok, az érelmeszesedés, az elhízás) mögött táplálkozási hibát is érdemes lehet keresni.

Létezhet szénhidráthiány?

Amíg a világban nem terjedtek el a szénhidrát-csökkentett életmódot hirdető irányzatok, addig könnyelműen kijelenthető volt, hogy kizárólag a fehérje- és zsírsavhiány okozhat gondot. Esszenciális szénhidrát ugyanis nem létezik.

Az esszenciális zsírsav hiánybetegségek létezése például egészen a 1950-es évekig kétséges volt. Ennek az az oka, hogy az omega-6 és omega-3 hiányosságok csak akkor következhetnek be, ha természetellenes volt a táplálkozás. Lehet, hogy a szénhidrátokkal is ez a helyzet?

Sokan zavarodhattak össze attól a manapság gyakran hallott kijelentéstől, hogy a "szénhidrátok rosszak". A szénhidrátok valójában a szervezet legelőnyösebb energiaforrásai, így más energiaforrásokra váltása, mint a szénhidrátszegény étrendek esetén a fehérjére és a zsiradékra, számos kockázati tényezőt hordozhatnak magukban. (F)

Komoly aggodalomra adhat okot, ha a szénhidrátszegény étrendek valamelyikét hosszabb távon alkalmazza valaki. A szövődmények, mint például a szívritmuszavarok, a szívbetegség működésének károsodása, a hirtelen halál, a csontritkulás, a vesekárosodás, a megnövekedett rákkockázat, a fizikai aktivitás károsodása és a lipid rendellenességek mind a szénhidrátok étrendben történő hosszú távú korlátozásával kapcsolatosak. (F, F2)

A tanulmány szerint az ilyen diétát tartók hamarabb meghalhatnak szívkoszorúér-betegségben, sztrókban vagy rákban. (F) Korai halál is lehet a szénhidrát-csökkentett étrend ára. (F)

A Kanada északi felén élő leginkább húsokat, halakat fogyasztó inuit eszkimók átlagéletkora 12-15 évvel rövidebb, mint az átlagos, leginkább nyugati étrendet folytató kanadai lakosoké. (F)

©FreeImages.com/melanie kuipers

Az alacsony szénhidráttartalmú diéta komoly rizikófaktora lehet euthyreoid betegség szindrómának, főleg a szabályozatlan paleolit és ketogén diéták elterjedésével. Sok esetben semmilyen szénhidrátot nem javasolnak, vagy csupán nagyon alacsony szinten.

A napi szénhidrátszükségletet növelik az alábbi tényezők is:

• Szepszis (fertőzés növeli a glükóz szükségeletet)

• Trauma (A strukturális glikoproteinek szintézise és a protein glükoziláció növeli a glükóz szükségletet)

• Cirrhosis (A máj károsodása miatt kevésbé képes szintetizálni glükózt.)

• Krónikus veseelégtelenség

• Pajzsmirigy túlműködés

Az emberi agy, a bélrendszer és a máj testsúlyhoz és egymáshoz mért arányuk egyedi az állatvilágban, és ez döntő fontosságú lehet az energiaforrások energiaként való hasznosításában.

A főtt keményítő, amely a glükóz forrása, nagy mértékben növeli az energia rendelkezésre állását a magas glükózigényű emberi szövetekhez, mint például az agy, a vörösvérsejtek és a fejlődő magzat. Keményítők nélkül feltételezhetően evolúciós értelemben ki sem fejlődhetett volna az egyébként szénhidrátigényes, nagy méretű emberi agy. (F)

Egy nem elhízott ember testtömegének 2%-át az agy, 2,2%-át a máj, 1,7%-át pedig a bélrendszer teszi ki. A főemlősök esetében a testtömegük 0,7%-át az agy, 2,5%-át a máj és 2,9%-át a bélrendszer teszi ki. Az agy az emberi test mindössze 2%(m/m)-át teszi, de ennek ellenére nagyon sok energiát igényel. Egy átlagos emberi agy fogyasztása körülbelül 24W. Ez 2074 kJ energiafelhasználást jelent napi szinten, ami 495 kcal-nak felel meg. Az agy önmagában tehát körülbelül 120 g szénhidrát bevitelét igényelné.

A háromszor nagyobb agy háromszoros glükózigényű, mindeközben a kisebb máj a főemlősökhöz mérten is kevesebb kapacitással tud glükózt előállítani egyéb anyagcsereutakon, például fehérjékből.