Okos Étrend 1. rész

Mára már egyre több tudományos bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy civilizációs betegségeink legtöbbjéért a magas zsiradék- és fehérjebevitelű étrendünk tehető felelőssé.

A hosszú életű és civilizációs betegségektől mentes népek általában csökkentett zsiradék- és fehérjebevitelt alkalmaznak. A WHO jelentései pedig a húsfogyasztást - különös tekintettel a vörös- és feldolgozott húsok esetén - a korai halálozással, és fokozott rákbetegség kockázattal hozták összefüggésbe. Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre arról is, hogy a magas IGF-I aktivitást okozó élelmiszerek nagyobb arányú bevitele korai öregedéssel és fokozott rákkockázattal járhatnak. A fehérjék és a zsiradékok ilyenek, míg a magasabb inzulinválasszal bíró szénhidrátok (mint a keményítő és a glükóz) csökkentik a szervezetünk IGF-I igényét. A szervezeten belüli  IGF-I aktivitás jelentős csökkentésére irányuló törekvések pedig, mint például az Okos Étrend, alacsonyabb rákkockázattal járhatnak, növelhetik a várható élettartamot. (F)

Környezetkímélőbben kéne táplálkoznunk tehát, csökkentett a húsfogyasztással, és a környezetkímélően termelhető összetett keményítőforrásokon alapulva, így az egészségünkért is sokat tehetünk.

 

Okos Étrend

©FreeImages.com/Lali Masriera

Inzulinrezisztencia

Számos kutatóban felmerült már, hogy a legtöbb civilizációs betegségünk mögött az inzulinrezisztencia állhat, nem csupán a cukorbetegség, hanem a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, és a rák esetén is. Ha ennek kezelésére - és még inkább a megelőzésére - megfelelő hangsúlyt fektetünk, akkor számos problémára egyszerre megoldást találhatunk.

Az inzulin a hasnyálmirigy béta-sejtek által termelt polipeptid hormon, amely a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. Az inzulinelválasztás percről percre követi az egyes tápanyagok vérszintjének változásait. A glukózszint emelkedése az inzulinelválasztás leghatásosabb ingere, stimulálva a sejteket a glükózfelvételre.

Az inzulinrezisztencia az az állapot, amelyben meghatározott inzulindózis nem hoz létre akkora választ, mint amekkorát normális egyénekben kivált. Inzulinrezisztenciában szenvedő beteg magasabb szénhidráttartalmú étkezése esetén a vércukorszint az egészséges emberekhez képest akár jóval nagyobb mértékben is emelkedhet, a magas vércukorszintre a hasnyálmirigy magasabb inzulintermeléssel válaszolhat, a részlegesen inzulinrezisztens sejtek a passzívabb inzulinreceptoraik mennyiségének függvényében lassabban reagálhatnak erre, így gyakran egy egészséges emberhez képest akár jelentősen több inzulin kerülhet is a vérbe ugyanazon inzulinhatás eléréséhez. Ez gyakran vezethet hipoglikémiához.

Az elhízással jelentkező inzulinrezisztencia nem terjed ki minden egyes inzulinérzékeny szövetre, ill. az inzulin minden egyes hatására: nagyon kifejezett az izomszövetben, ahol az inzulin nem fejti ki a glukózfelvételt stimuláló hatását.

A kialakult magasabb vércukorszint továbbá táptalaj lehet a baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak, magas gyulladásszintet is eredményezhet. Az ezt követő túl alacsony vércukorszint pedig stresszhelyzetet hozhat létre a szervezetben, ami tovább fokozhatja a sejtek inzulinrezisztenciáját. Mj: A magas inzulinszintre a zsírsejtek általában jobban reagálnak, ezért az inzulinrezisztencia fokozott mértékű hasi háj kialakulásához is vezethet, ezt fokozhatja a zsírszövet autokrin IGF-1 kiválasztása, ami a zsírszövet tobbi növekedéséhez vezet. A hasnyálmirigy béta sejtjeinek sérülésekor már a magasabb vércukorszint sem vált ki jelentősebb inzulinkibocsátást, ez már az inzulinfüggő cukorbetegség.

Leginkább a zsiradékban gazdagabb étrendek okozhatják az inzulinrezisztenciát?

Egyre több bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy nem a szénhidrátok, hanem a zsiradékok glükózfelhasználást negatívan befolyásoló élettani hatásai okozzák az inzulinrezisztenciát és a 2. típusú cukorbetegséget. (F1)

A mitokondrium a sejtjeinkben található, az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske. A fokozott zsírbevitel vagy éhezés (fogyókúrák, anorexia) esetén a mitokondiumok membránjának struktúrája megváltozhat és így funkciójuk is zavart szenvedhet. Ez az ún. mitokondriális stressz. Ekkor a sejtek felszínén lévő inzulinreceptorok down-regulációja indulhat meg, ennek mértéke határozhatja meg az adott sejt inzulinrezisztenciáját. (F1, F2, F3, Mitochondrial dysfunction, insulin resistance, and type 2 diabetes mellitus, Abdul-Ghani, DeFronzo RA. 2008)

A túlzott fehérjebevitel és a zsiradékok csökkenthetik a vázizomzat vércukorfelvételét, növelhetik a sejtek inzulinrezisztenciáját.

  • A zsírsavak inzulinrezisztenciát alakíthatnak ki a vázizomzatban. (F1, F2, F3, F4, F5, F6, F7, F8, F9, F10, F11)
  • A szabad zsírsavak inzulinrezisztenciát indukálnak a glükózszállítás kezdeti gátlásával. (F)
  • A plazma zsírsav koncentrációjának 5 órán keresztüli növelése a kontrollhoz viszonyítva körülbelül 50% -kal csökkentette az inzulin által stimulált izomglikogénszintézist, valamint az egész test glükóz oxidációját. (F1)
  • A lipidek mint üzemanyagforrások, olyan metabolikus jeleket hozhatnak létre, amelyek gátolják a glükóz felhasználását a legfontosabb glikolitikus enzimek gátlásán keresztül. (F1)
  • Az aminosavak fontos szerepet játszhatnak a perifériás inzulinérzékenység modulálásában, és hozzájárulhatnak a 2-es típusú cukorbetegeknél megfigyelt inzulinrezisztenciához. A magasabb fehérjebevitel is inzulin rezisztenciát okozhat tehát. (F1, F2, F3, F4)

Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében az alacsony zsírtartalmú, rostokban és keményítőforrásokban gazdag, moderált fehérjebevitelű étrend lehet az új orvosi protokoll. (F1, F2, F3, F4, F5, F6).

Minden nyugati vagy annál is magasabb zsírtartalmú étrend valamilyen mértékű inzulinrezisztenciát okozhat tehát. Persze ez lehet olyan szintű, hogy a laboreredmény a meghatározott határértékeknek még megfelelhet. Ezeket a határértékeket a nyugati étrend alapján határozták meg, így meglehetősen megengedők.

Legtöbben abban a hitben is élhetnünk, hogy alacsonyabb a zsiradékbevitelünk, gyakran nem számolunk azzal, hogy az üzletekben kapható készételek nagyon magas zsírtartalmúak, ahogy az olajos magvak, a hagyományos magyar ételek is, a rántott ételekről és a sült burgonyáról nem beszélve.  A szénhidrátforrásnak hitt csipszek, kekszek, torták, csokoládék általában sokkal inkább zsiradékforrásnak tekinthetők. Ellenőrizzük a valós zsiradékbevitelünket!

Húsok és állati fehérjeforrások Neu5Gc tartalma

Komolyabb érvünk lehet a hús- és tejtermékfogyasztás jelentősebb csökkentésére is, illetve az állati eredetű fehérjeforrások megválogatására.

Az N- glikolilneuraminsavat ( Neu5Gc-t ) az emberrel ellentétben a legtöbb nem humán emlős szintetizálni tudja. A Neu5Gc egy egyszerű szénhidrát, de az emberi szervezetre gyakorolt hatása jelentősebb lehet. 
 
A táplálékból származó Neu5Gc emberekben előmozdíthatja a gyulladást, de a daganatok növekedését is serkentheti, bevitelével túlműködhetnek a gyulladást okozó fehérvérsejtek, hajlamosíthatnak a diabéteszre és autoimmun-betegségekre is. (F1, F2, F3)
 
Neu5Gc forrásai elsősorban a vörös húsok, például bárány, sertés és marhahús, de tejtermékekben is megtalálható, mintegy 1,1% -ban a kereskedelemben kapható tejsavófehérjében. Neu5Gc nem található baromfiban, és csak kis mennyiségben található a halban. (F)

Szénhidrátszegény étrend nem várt hatása

Az előzőekben megismert hatások a zsiradék- és fehérjebevitel növelésének mértékében függvényében fokozódhatnak, így a szénhidrátszegény étrendet folytatónál akár fokozottan erősödő glükóz-intolerancát és inzulinrezisztenciát is tapasztalhatunk. (F1, F2, F3, F4, F5)  

A szénhidrátszegény étrend nem az inzulinérzékenység visszaállítását tűzte ki célul, hanem a szénhidrátok elkerülésével, jelentős csökkentésével, esetleg alacsony glikémiás indexű formáikkal igyekszik kordában tartani a vércukorszintet, ami leginkább a zsiradék- és/vagy fehérjebevitel túlzott növelésével lehetséges. Ezek mindegyike inzulinrezisztenciát fokozó lehet.

Gyakran gyógyulással kecsegtetik az ilyen étrendeket folytatókat. Valóban csökkenhetnek a vércukorszintek, hiszen jelentősen csökken a szénhidrátok bevitele, de a glükóztolerancia tekintetében jelentős romlást is tapasztalhatnak. Ennek lehet köszönhető, hogy pl. paleó étrend melletti egy-egy félreevés után fokozódhatnak a korábbi rosszullétek. Ez paradox módon tovább erősítheti azt a gondolatot, hogy a szénhidrátok a főbűnösök, valamiért nem azt erősíti, hogy a jelenleg alkalmazott makróik tovább rontják a glükóztoleranciát.

Továbbá a nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendek - mint a paleó és ketogén étrend esetén - a szervezet gyakran nem kap annyi glükózt a táplálékból, ami a glükózigényes szervek és szervrendszerek számára elegendő lenne Ez folyamatos stresszt jelenthet a szervezetünk számára, ami számos egyéb mellékhatást is okozhat.

Ajánlott cikkek:

Nincs baj a szénhidrátokkal

A manapság tapasztalható szénhidrátok irányába mutató meghurcolásnak legfőbb oka lehet, ha már kialakult a hiperinzulinémia a magas zsírbevitel hatására, akkor egy kisebb szénhidrátbevitel is komoly vércukorválasszal bírhat, ami persze elősegíti a korábban említett hízást, és a betegségek fellángolását is.

Nincs baj a szénhidrátokkal, inzulinrezisztencia hiányában ugyanis igen csekély inzulinszint emelkedés is elegendő ahhoz, hogy a sejtek felvegyék a glükózt. Általában nem alakul ki az inzulinrezisztencia, ha nem alakítjuk ki azt a rossz étrendünkkel.

Számos szénhidrátokat támadó cikkben arra mutatnak rá, hogy azért rossz a szénhidrátban gazdag és zsiradékban szegény táplálkozás, mert az orvosok ezt 40 éve előírják és mégis nő a civilizációs betegek száma. Ennek ellentmodhat, hogy az egy főre jutó éves zsiradékfogyasztás folyamatosan nő, sajnos mostanában is. Ez utóbbi köszönhető lehet az elterjedt szénhidrátfóbiának. Így nem az a probléma, hogy valaki előírta a zsírszegény étrendet, hanem az, hogy ezt nem tarja az átlagember.

A zsiradékfogyasztás növekedésének oka elsősorban az étkezési szokások megváltozásában keresendő. Jelenleg az állattenyésztésben nem a zsírszegénység a legfőbb szempont, hanem a gyors hozam elérése. Ráadásul az államilag támogatott zsiradékokban gazdag többi alapanyag árához mérten jóval olcsóbban hozzáférhető mint korábban, így napi élelmiszerré vált, arról nem beszélve, hogy a késztermékek, amelyeket sokan szénhidrátforrásnak állítanak be kalóriában 40-60%, de akár 80% zsiradékarányt is elérhetnek. Ilyenek például a sütemények, kekszek, csipszek. Ezek sokszor inkább zsiradékforrások, és ezt csak az tudja igazán, aki próbál valóban zsírszegényen étkezni. Alig van késztermék, ami elérhető és megfelel a zsírszegény követelményeknek.

Azok a kutatások, amelyek rossz fényben tüntetik fel a szénhidrátokat, két dolgot nem vesznek figyelembe: a szénhidrátok minőségét (ugyanis a nagy mennyiségű fruktózzal valóban gond lehet, erről később írok még), és a bevitt zsiradék és fehérje mennyiségét

A 2. tip. cukorbetegség félrevezető elnevezés? Lehet, hogy inkább zsírbetegségnek kéne hívni?

Nem a szénhidrátok csökkentése hozhatja el tehát az áttörést, hiszen ez fokozott zsiradék és fehérjebevitellel fog járni, ami fokozza az inzulinrezisztenciát, ami miatt megint csökkenthetnénk a szénhidrátbevitelt, ami megint fokozni fogja az inzlunrezisztenciát. Ördögi kör. Lépjünk ki! Mj.: A 160g-os inzulinrezisztencia étrend ezen a logikán alapul, ahogy a  még annál is szénhidrát-szegényebb paleó agy ketogén étrend is.

Ha orvosilag bizonyított tény, hogy a legtöbb civilizációs betegség javul vagy gyógyul zsírszegény étrend hatására, akkor ennek a cukorbetegségnél is fel kellett volna merülnie. Minden civilizációs betegség ugyanabból a problémából gyökerezhet, és ez valójában a zsiradékban és fehérjében gazdag étrendek egészségre gyakorolt hatása lehet.

Miután szembesülünk az említett ördögi körrel, érdemes keresgélnünk, hogy milyen hatásai lehetnek a zsiradék és fehérjebevitel minimalizálásának. Könnyedén találhatunk olyan népcsoportokat, amelyek zsír- és moderált fehérjebevitellel étkeznek. Nem lesznek meglepőek a tapasztalt eredmények.

Népcsoportok alacsony zsiradék- és fehérjebevitellel

Az Okos Étrendet eredetileg Pápua Új-Guinea szigetén Kitaván és Okinawán élő két népcsoport ihlette. 

2250 ember él Kitaván, hagyományos gazdálkodók, mentesek minden civilizációs betegségtől. Nagy eltéréseket mutat a szérum leptinszintjük, a testtömeg-indexük, a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk a nyugati étrenden élőkhöz képest, természetesen a szigetlakók javára, így nem csoda, ha komoly fejtörést okoztak ezzel az őket vizsgáló kutatóknak. (F1, F2, F3)

Táplálkozásuk az összetett szénhidrátokon alapul. Nem fogyasztanak tejtermékeket, alkoholt, kávét, vagy teát. A makrotápanyagaik összetétele kalóriában: 21 % zsiradék, 10% fehérje, 69% szénhidrát. A legnagyobb arányban összetett szénhidrátokból, keményítő forrásokból, gumókból áll, gyümölcsökből nem fogyasztanak sokat. A szigetlakók nagyobb része erős dohányos. Ez arra utalhat, hogy a dohányzás is csak adott étrendi körülmények mellett lesz igazán rákkeltő.

A japán Okinawát a halhatatlanok szigetének is nevezik, mert sehol annyi 100 év fölötti ember nem él, mint ott. A híresen hosszú életű okinawaiak régi makrói pedig 85% szénhidrát, 9% fehérje és 6% zsiradék, mindemellett híresen egészségesek is. (F1) Mj: A nyugaton az "okinawai diéta" néven elterjedt étrend elfelejtette alkalmazni az alacsony zsiradék makrót, ami kulcsfontosságú lehet az élethosszukra és egészségükre nézve is.

Sportban is ezeket az arányokat kellene alkalmaznunk? A kenyai futók a világ utcai futóversenyein egyértelműen dominálnak. A statisztikai adatok szerint 1987-1997 között a legnagyobb nemzetközi közép- és hosszútávú futóversenyek közel 40%-át megnyerték, illetve azon férfi futók közül, akik 10 kilométert 28 perc alatt képesek futni, minden második kenyai. Szénhidrát fogyasztásuk 76%, a fehérje mindössze 10-11%-ot tesz ki, zsiradékból 13%-ot visznek be. (F)

Az Okos Étrend céljainak kitűzésekor ezen az étrendek makróit vehetjük alapul.

Okos Étrenden a zsiradék bevitele 10-21% közé esik kalóriában számolva, ez kevesebb, mint a kitavai népcsoport bevitele, de több, mint a régi okinawai étrend esetén. Ez mindössze 11-23,4g zsiradékbevitelt jelent 1000 kilokalóriánként. Az optimális fehérjebevitel aránya 10–15 % kalóriában értve. A maradék körülbelül 70% energia leginkább összetett szénhidrátokból (magas keményítőtartalmú alapanyagokból) kerül bevitelre.

A következő Okos Étrendi cikkekben pontosan kitérek az alapanyagok megválasztásának szempontjaira, majd a fokozatos áttérés lépéseire is.

Hosszú élet tudományos alapokon

A vérplazmában az inzulin mellett még néhány más inzulinszerű hatással is rendelkező anyag található, amelynek növekedést, sejtosztódást elősegítő, programozott sejthalált gátló hatásai is vannak. Ilyen például az IGF-1.

Az inzulinszerű 1-es növekedési faktort, azaz az IGF-I-et a célszövetek és a máj is előállíthatja. Az IGF-I a 6 féle IGFBD kötőfehérjéhez kötődik. A kötőfehérjék megnövelik az IGF-I felezési idejét a szervezetben, így élettani hatását nem csupán maga az IGF-I szint határozhatja meg. Néhány IGFBP viszont gátló hatású az IGF-I-re nézve. Például mind az IGFBP-2 , mind az IGFBP-5 nagyobb affinitással kötődik az IGF-I-hez, mint a receptorhoz. Étrendünk alapvetően határozhatja meg az IGF-I és kötőfehérjéinek szintjét szervezetünkben, de az IGF-1R receptorokat is.

Az IGF-I megnyilvánulásának csökkentése a rákmegelőzésben és az élethosszunk meghosszabbításában is nagy jelentőségű lehet. Az említett hosszú életű, civilizációs betegségektől mentes népcsoportok talán az ösztöneiktől vezérelve, talán csak a helyi adottságaik miatt véletlenül alkalmaztak olyan étrendet, amely pont a szervezet IGF-I válaszait csökkenti.

A szervezeten belüli  IGF-I aktivitás csökkentésére irányuló törekvések, mint például az Okos Étrend, alacsonyabb rákkockázattal járhatnak. Az IGF-I szintet növelő élelmiszerek bizonyítottan öregítő hatásúak és elősegíthetik a rákos sejtek szaporodását is. (F1, F2, F3)

A magasabb IGF-I válaszú élelmiszerek (zsiradékok, fehérjék, leginkább állati fehérék, túró, sajtok) szinte mindegyikét fokozott rák- és cukorbetegség kockázattal hozták összefüggésbe. (F) A magas zsírtartalmú étrend rák okozó lehet. (F)

A magasabb IGF-I megnyilvánulás miatt elveszíthetjük a glükóz- és inzulinkontrollt is. Ennek lehet köszönhető, hogy IGF-I növelő élelmiszerek vagy táplálék-kiegészítők fogyasztása után fokozottabb hipoglikémiás tünetek alakulhatnak ki.

A magas szénhidrátbevitel csökkentheti az IGF-I szintet, így rákmegelőzés szempontjából és az élethossz meghosszabbításában különös jelentőségű, ahogy a csökkentett fehérjebevitel is ezt a célt szolgálja. (F1,F2,F3)

Az IGF-I csökkentés élethosszabbító hipotézisét támaszthatja alá a Laron szindróma szervezetre gyakorolt hatása. Ez egy olyan genetikai betegség, ami miatt drasztikusan lecsökken az IGF-I szint. Az ennyire alacsony IGF-I szintnek valóban vannak hátrányai, például az alacsony testmagasság, viszont vannak kétségtelen előnyei is, táplálkozásuktól függetlenül sem kell különösebben aggódniuk, a cukorbetegség és a rák miatt. (F)

IGF-I megnyilvánulását csökkentő és növelő fűszerek, élelmiszerek, táplálék-kiegészítők

Az elhízás (F), az inzulinrezisztencia, a zsírmáj (F1, F2, F3), a rákos daganatok (F1, F2, F3, F4, F5, F6, F7) a jóindulatú daganatok mint például a mióma, a pajzsmirigy megnagyobbodás, a posztata hiperplázia (F1, F2, F3, F4, F5) legfőbb oka lehet az IGF-I növekedési faktor aktívabb megnyilvánulása. Az IGF-I aktívabb megnyilvánulása növekedési faktorként hathat pl. a daganatokra, de a zsírsejtekre is. Sejtjeik nem csupán az inzulinra reagálnak, hanem saját maguk "nyúlhatnak ki" a táplálékért, glükózért azzal, hogy IGF-I-re érzékenyebbek, illetve meg is termelhetik az IGF-I-et (autokrin funkcióval), mindeközben a megnövekedett IGF-1 megynilvánulás miatt a programozott sejthalál is gátolt lehet. Bizonyos esetekben még fontosabb lehet az IGF-I szervezeten belüli megnyilvánulását fokozottabban csökkenteni.

Magasabb IGF-1 megnyilvánulás oka lehet a pattanásos bőr (F), de csökkentheti a rákterápák hatékonyságát is (F), elősegítheti a hipoglikémiás tünetek kialakulását, a glükózkontroll elvesztését. (F).

A zsírsejtek kialakulásának IGF-I megnyilvánuláson keresztüli gátlása fontos lépés lehet az elhízás megelőzésében és kezelésében is (F).

IGF-I megnyilvánulást fokozó tényezők:

  1. Zsiradékok (az egészégesnek tartott kókuszzsír is), fehérjék, olajok, vörös húsok, szója fehérje (tehát a növényi fehérjék sem jelentenek biztonságot)  (F1, F2, F3, F4).
  2. Kazein (túró, sajtok, tej, joghurt, tejföl) kiemelkedően nagy hatású (F)
  3. Q10 koenzim, szelén (F) MJ: Szelénhiány esetén a szelén pótlása fontos lehet.
  4. Kreatin, az omega3, az omega6, az L-karnitin, az msm, a króm, leucin, DHEA. (F1, F2, F3, F4 )
  5. Leucin, methionin. (F1, F2, F3)
  6. Nem megfelelő bél mikrobiom (F)
  7. Erőspaprika (capsaicin) (F)
  8. Bors, gyömbér, fahéj
  9. Cink

IGF-I megnyilvánulást csökkentő összetevők:

  1. Szénhidrátok (F).
  2. Tejsavóprotein (F).
  3. Bogyós gyümölcsök leginkább a magas ellágsav tartalmuk miatt. Forrásai: málna, szeder, gránátalma, eper, ribizli.
  4. Kurkumát fűszerként használhatjuk. (F) Mj: Nagy mennyiségben mellékhatásokat okozhat: hányinger, gyomor és emésztési problémák, vas felszívódási gondok, epehólyag problémák, reflux, csökkentheti a tesztoszteronszintet, a spermiumok mozgását, lassíthatja a véralvadást.
  5. Hüvelyesek, de a fehérjekivonatok önmagukban már nem. (F)
  6. Lignánok, forrása például a lenmag. (F)
  7. Resveratrol, EGCG (pajzsmirigyfunkcióra gátló lehet, így a legtöbb esetben mégsem ajánlott).
  8. Likopin, forrása a paradicsom. (F1, F2)
  9. Folsavban gazdag étrend. Csak élelmi forrásokra igazolt (pl. hüvelyesek, spenót, brokkoli, spárga, narancs, kukorica). (F)
  10. Bór (inkább élelmi forrásokra hagyatkozzunk, állati forrásokban nincs, zöldségekben, gyümölcsökben, virágporban van nagyobb mennyiségben).

Az IGF-1 megnyilvánulás csökkentése általában élelmi források bevitelén keresztül igazolt, így lehetőleg ettől ne térjünk el pl. táplálék-kiegészítéssel. Javasolt cikk: Szedni vagy nem szedni - az étrend-kiegészítők veszélyei

Az Okos Étrend egészségre gyakorolt pozitív hatását elsősorban annak köszönheti, hogy minimalizálni próbálja a szervezet IGF-I aktivitását, úgy, hogy ez mellékhatásokat mégse okozzon.

A fehérjebevitel ésszerű csökkentésének lehet hátránya? A fehérjék építőelemei, az aminosavak használódnak fel a máj saját fehérjéinek, struktúráinak szintézisére, plazmafehérjék szintézisére és speciális molekulák, úgymint glutation, glutamin, taurin, kreatin előállítására. (F) A napi aminosavszükséglet nem túl magas, 20-30 g. Egy 70 kg-os férfi endogén fehérje-vesztesége 24 g/nap, ez az abszolút fehérjeminimum. Ennél csak azért van valamivel nagyobb fehérjebevitelre szükségünk, mert a szervezet számára nem tökéletes arányban visszük be az említett funkciók ellátáshoz szükséges esszenciális aminosavakat, de egy egészséges, 70 kg-os, fiatal férfi élettani fehérjeminimuma még mindig csupán 42 g/nap. (F)

Az étrendünk vegán életmódúaknak is megfelelő, sőt valójában ezekkel a makrókkal és előírásokkal lesz "okos" a vegán étrend is, mert alapanyag-választás ekkor is meghatározó és lehet kifejezetten káros is, mint például túlzott zsiradékbevitellel az olajokból és olajos magvakból, sok fruktózzal pl. az aszalványokból, túlzásba vitt fehérje-kivonatokkal. A vegán étrend tehát sem lesz tehát feltétlenül az élethosszabbító szent grál.

Vegán étrend esetén viszont sokkal valószínűbb, hogy valaki öntudatlanul sem nyúl mellé az IGF-I csökkentést illetően, így nem csoda, ha találunk tanulmányokat, amelyek az egészségre gyakrolt pozitív hatását bizonyítják. (F, F2) Ha valaki nem, vagy csak minimális mennyiségben eszik olajos magvakat, nem eszik olajban sült vegán rántott ételeket, és nem iszik meg egynél több vegán fehérje turmixot, és az avokádóval és kókusszal is csínján bánik, akkor nagy eséllyel IGF-I csökkentett étrenden él. (F) Az sem csoda, ha számos vegán étrend nem képvisel élettani előnyöket, sőt, bizonyos esetben egészségkárosító, hiszen számos lehetőség adódik az elrontására. Nem véletlenül megosztók a kutatások. Szűklátókörűség minden vegán étrendet egy kalap alá venni terjesztői és kritizálói esetén is.

Ezek után talán az sem meglepő, hogy az egyik leghosszabb életű kutya vegán volt, akinek a tápláléka leginkább lencséből állt és nem fogyasztott sok zsiradékot, mert hiába húsevő, az öregítő IGF-I rá is hatással van. Nem célom vegán étrendre biztatni a kutyatulajdonosokat, de számukra is létezik IGF-I válaszban szegényebb Okos Étrend kutyáknak a zsiradékok csökkentésével és jól megválasztott fehérjeforrásokkal.

Az Okos Étrend a Facebookon is megtalálható két szinten: az Okos Étrend tanulócsoportban és az Okos étrend HCLF a gyakorlatban haladó csoportban. A haladó csoporttagsághoz szükséges az Okos Étrend alapos ismerete.

A következő részben megismerhetjük az Okos Étrend alapjait: Okos Étrend 2. rész

Ne feledkezzünk el arról, hogy ez a cikk segítségünkkel eljuthat másokhoz is, ha megosztjuk a Facebookon.

Laczkovich Eszter © Minden jog fenntartva. Copyright by https://www.zoldhaz.info

 

A www.zoldhaz.info weboldalon megjelenő teljes tartalom szerzői jogi védelem alatt áll

A cikkek és a weboldalon álló tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. Tilos a cikket teljes hosszúságában, ill. nagyobb terjedelmében átvenni, felhasználni, átdolgozni. A tartalmat rövidebb idézetben felhasználó köteles jól láthatóan megjelölni a szerzőt, illetve aktív linken az oldat. A jogosulatlan felhasználó anyagi felelősséggel tartozhat. Amennyiben a jogosulatlanul átvett tartalmat bevételszerzésre használta, az így megszerzett haszon teljes összegének átadására kötelezhető a polgári jog szakaszai alapján. © Minden jog fenntartva.
 

Itt az idő az örökbefogadásra?

Fogadj örökbe

Itt az idő az örökbefogadásra! Hogy miért?

  1. Soha többé nem leszel egyedül.
  2. Bizonyított tény, hogy a kutyák jelenlétében rengeteg súlyos betegség sokkal könnyebben gyógyul.
  3. Szőrös kis társad a legszomorúbb időszakokban is vidámságot hoz.
  4. A kutyások sokkal többet mozognak a sétáltatások és kirándulások miatt, így egészségesebben élnek.
  5. Szélesebb baráti körre lehet szert tenni, mert a kutyások összejárnak.
  6. Könnyebb párra találni, ha nem a gép előtt ülsz. Már a kutya megléte is egy jó indok az ismerkedésre.
  7. Felelős állattartóként felkészülhetsz a gyereknevelésre, a gyerekeid is sokkal felelősségteljesebb felnőtté válnak egy kutya mellett.
  8. A kutyád feltétel nélkül fog szeretni és soha nem beszél vissza. :) A cikk folytatása

Okos bőr- és hajápolás, azaz hogyan (t)együk magunkat széppé

Szépítő étrend

Bőrünk és hajunk megjelenése leginkább az általános egészségi állapotunkat tükrözi vissza, így számos tényező hatással van rá. Nem mindegy hogyan étkezünk, hogyan működik a pajzsmirigyünk, milyen a vérkeringésünk, milyen állapotban van a májunk és a veséink, illetve táplálékkiegészítőket fogyasztunk, milyen kozmetikumokat használunk és nem utolsó sorban az, hogy milyen korúak vagyunk. Mindenesetre korunktól függetlenül kihozhatjuk magunkból a legtöbbet. Nézzük milyen eszközökhöz érdemes folyamodnunk!  A cikk folytatása


 

Kipróbált receptek környezetbarát tisztítószerek készítéséhez

Ökotisztítás

Próbáld meg a lehető legkevesebb kárt okozni léteddel a természetnek és az élőlényeknek! – ez a „nem ártás” filozófiája. Mindezt könnyen és olcsón megvalósíthatod a tisztítószerek területén is.  A cikk folytatása

Pajzsmirigy-megbetegedések okai és oki kezelésük

Jódozott só

A tüneti kezelésen alapuló orvosi protokolltól való eltéréshez a betegnek is lépéseket kell tennie az életmódjának megváltoztatásában, de sajnos a legtöbb esetben a páciens hozzáállásából hiányzik ehhez a kellő motiváció, így az orvosi gyakorlat leginkább a tüneti kezelésen alapul. Így van ez a leggyakoribb pajzsmirigy-megbetegedések esetén is. A cikk folytatása


Az almaecet nem hatékony a fogyás elősegítésében

Az almaecet nem hatékony

Az Carol S. Johnston szerint az ecetsav úgy tűnik, hogy tényleg zavarhatja a keményítőmolekulákat lebontó enzimeket. Ez bármilyen típusú ecettel, például bor-, gránátalma ecettel vagy akár fehér desztillált ecettel is kiváltható, nincs kiemelkedő szerepe az almaecetnek. Minden esetben az ecetsav (acetic acid) tartalom felelős ezért.  A cikk folytatása

A szénhidrátszegény étrendek mellékhatásai

A magas zsiradékbevitel és az éhezés hasonló hormonális válaszokat produkál, ugyanis a szervezet mindkét esetben a kortizol nevű stresszhormonnal igyekszik a sejtek vércukorfelvételét megakadályozni, így védi meg a szénhidrátigényes létfontosságú szervek energiaellátását. Például az agy kellő vércukorszint hiányában először görcsrohammal reagál, majd pedig beáll az agyhalál, így a szervezet elsődleges célja az izomsejtek vércukorfelvételének blokkolása, ha nem áll rendelkezésre elegendő glükóz. A cikk folytatása


A legtöbb divatos méregtelenítő eljárás veszélyes is lehet

Méregtelenítés

Manapság a „méregtelenítés” divatját éljük. Sokféle praktikát olvashatunk a témában az ezt népszerűsítő oldalakon, de legtöbb eljárás sajnos hatástalan, sőt gyakran egyenesen káros.

A legfőbb méregtelenítő szerveink a májunk és a veséink, így leginkább azok a méregtelenítő technikák segítenék szervezetünket a káros anyagok eltávolításában, amelyek ezen szervek munkáját támogatják, ez pedig véletlenül sem azt jelenti, hogy esetleg túl is stimulálják. Sok esetben méregtelenítésként hirdetik azokat a módszereket, ahol hashajtással vagy a vese túlzott vizeletkiválasztásra kényszerítésével próbálnak eredményeket elérni. Cikk folytatása