Mikotoxinok

Mi a mikotoxin?

Bizonyos gombák élettevékenységük közben különféle mérgező anyagokat termelnek. Ezek a méreganyagok a okozhatnak különféle mérgezési tüneteket, de komoly megbetegedések hátterében is megbújhatnak. Több közülük hormonális elváltozást vagy rákot is okoz.

Fuzáriumgomba toxinja

Egy sajnálatos szegedi eset kapcsán téma hazánkban a fuzáriumgomba toxinjai által okozott egészségkárosodás. Mint ismeretes a beteg kislány ötévesen menstruál és csomókat találtak a mellében.

Szegedi kutatók régóta állítják, hogy nőgyógyászati elváltozásokat okoz, befolyásolja a nemzőképességet, rákos megbetegedést vált ki a gabonaféléket támadó fuzáriumgomba mérge. "Egyértelműen a fuzárium felelős a korai pubertásért. Akinél kivontuk az érintett kenyér- vagy müzlifélét az étrendből, a toxin ürülni kezdett a szervezetből, a tünetek kezdtek enyhülni" - mondta Szűts Péter, a gyerek kezelőorvosa a delmagyar.hu megyei portálnak.

Az eddigi kutatások szerint a gabonaféléket megtámadó fuzáriumgomba egyik mérge okoz a lányoknál rendkívül korai menstruációt, a fiúknál mellnövekedést, mindkét nemnél csomókat és később ez kihat a nemzőképességre is.

A toxin ösztrogén hatású és ösztrogénkötő receptorokkal rendelkező szervekben okoz károsodást. Hímekben gátolja a spermaképződést, melynek súlyossága arányos a bevitt mennyiséggel és a toxinhatás időtartamával, nőivarú állatokban a méh állandó ödémás állapota észlelhető ezért erős menstruáció és görcsök észlelhetők. A petefészek és a méh működészavara alakul ki, a megtermékenyült pete beágyazódása akadályozott, méh eredetű meddőség alakulhat ki.

A xenoösztrogének teljesen felborítják az eredeti hormonháztartást, így akár rákot is okozhatnak. De felelősek a szív és érrendszeri problémákért és az elhízásért is. Erről többet olvashatsz az ösztrogén dominanciáról szóló cikkben.

Miben található meg a fuzárium gomba mikotoxinja?

Kukoricában, rizsben, búzában, árpában és a malátában képződik betakarítás előtt. A toxin képződése a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. Gyerekekben elsősorban a gabonapelyhek, müzlik és a popcorn, újszülöttekben pedig az anyatejjel kiválasztott toxin fogyasztása jelenthet veszélyt.  A toxin döntően gabonamagvak (a kukorica és a búza) és az azokból előállított termékek fogyasztása során kerül be az emberi szervezetbe.

Bánjunk csínján a penésszel és a penészes élelmiszerekkel!

Sajnos nemcsak a fuzárium gombával kell számolnunk a penészgombák közül. Az egyes penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese-, májbetegséget, daganatos megbetegedéseket is okoznak.

Ne használjunk PET palackokat!

Otthon is jól elvégezhető kísérlettel bizonyítható a PET palack használatának higiéniai veszélye. A felbontást követően 24 órával - a hűtőben való tárolás ellenére is - megjelennek a baktériumok és penészgombák.

Miután elfogyasztottuk az ásványvizet vagy üdítőt, és újból megtöltjük ezen palackokat, a számos mikroorganizmus azonnal fellelhető a palackunkban, majd két-három nap után szabad szemmel is jól láthatjuk a felrakódásszerű telepeket.

A PET palackok belső felszínén lévő kis egyenetlenségek ugyanis ideálisak ezen baktériumok és gombák számára, hogy telepeket alkossanak. A műanyag palackok ráadásul nem főzhetőek ki az üveghez hasonló módon, így nem tudjuk kellően tisztává tenni őket az újbóli használat előtt.

Én a magam részéről nem vásárolok semmilyen PET palackos terméket. Kizárólag tisztított vizet fogyasztok. Ez sokkal olcsóbb és egészségesebb is. Ha megyek valahová, akkor üvegben viszem magammal.

Óvatosan a nassolással is!

Otthon se fogyassz penészes terméket, még annak „penésztelenített” részét sem. A penész ugyan eltávolítható, azonban az általa termelt méreganyag, a toxin nem. Egyes „nassolható” termékek, különösen a pisztácia, földimogyoró, szárított gyümölcsök között gyakrabban talál a hatóság magas mikotoxin tartalmú tételeket, melyekre néha a szokásostól eltérő, töpörödött, rossz ízű, elszíneződött darabkák, magvak is felhívják a figyelmet. Az ilyen terméket semmiképp sem szabad elfogyasztani. Az elváltozás azonban nem mindig látható.

Az emberi és állati szervezetre veszélyes mikotoxinok

Mikotoxin

Szennyezett árucikk

Mikotoxin hatás

Aflatoxin (B1,B,2, G,1, G2, M1, M2)

kukorica, búza, rizs, gyapotmag, füge földimogyoró, dió, tej, tojás, sajt,

máj toxicitás, epevezeték hiperplázia, vese és bélvérzés, (karcinogén hatás)

Citrinin

gabonafélék

nefrotoxicitás

Ciklopiazoni sav

kukorica, földimogyoró, sajt, köles kása

izom nekrózis, bélvérzés és ödéma,

Ochratoxin A

Gabona magvak, száraz bab, penészes földimogyoró, sajt, kávé, szőlő, szárított gyümölcs, bór, mazsola

nefrotoxicitás, sertés nefropátia, enyhe vesekárosodás, enteritis, teratogén és karcinogén hatás

Patulin

penészes takarmány, alma, alma sűrítmény, (ivólé), búzaszalma maradvány

tüdő és agy ödéma, vérzés, máj- epe- vesekárosodás, ideg paralízis, rángógörcs,

Penicillin sav

tárolt kukorica, gabona magvak, száraz bab, penészes dohány

máj és vesekárosodás, kitágult véredények, karcinogén hatás

Penitrem

penészes krémsajtok, hamburger, sör

mozgáskoordináció képtelenség, vérhas

Sterigmatocistin

zöld kávé, penészes búza, magvak, kemény sajt, borsó, gyapotmag

karcinogén hatás

Trichotecének (T- 2, nivalenol, DON, HT- 2, fusarenon X stb)

kukorica, búza, kereskedelmi szarvasmarha táp, keverék takarmány, zab, árpa,

emésztési rendellenességek, belső vérzés ödéma,

Zearalenone (fuzárium toxinja)

kukorica, penészes széna, kereskedelmei pellet táp, búza

ösztrogén hatások, heresorvadás, vetélés, petefészek sorvadás, tejmirigyek növekedése,