antioxidáns vitaminok

A nanorészecskék (NP-k) nagyléptékű előállítása és felhasználása növelte az emberi kitettség veszélyét, miközben az egészségre gyakorolt hatások továbbra sem voltak tisztázottak.

Az egyik leggyakrabban használt élelmiszer-, táplálék-kiegészítő- és gyógyszeradalék a szilícium-dioxid – E száma a csomósodásgátló E551 – szintén a nano mérettartományban van. Az expozíció ilyen növekvő potenciálja globális aggodalmat keltett a nanorészecskék biztonságával és potenciálisan káros egészségügyi hatásaival kapcsolatban.

A nano méretű adalékanyagokat minden esetben fel kell tüntetni a termékek dobozán és mindig fel is tüntetik. Olyan termék nem kapható, amiben van adalékanyag, és nem írják rá.

Korábban már széles körben tanulmányozták a kristályos szilícium-dioxid (0,5-10 μm) emberi egészségre gyakorolt negatív hatásait. Ezzel szemben a természetes amorf szilícium-dioxidot általában kevésbé károsnak tekintették, mivel a köztudatban a szilícium-dioxid toxikológiai potenciálja eddig csak a kristályosságához kapcsolódott. Tévesen ebből azt a következtetést vonták le, hogy az adalékanyagoknak használt amorf szilícium-dioxid biztonságos, a nano mérettartományokkal viszont korántsem ez a helyzet. A közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az amorf nanorészecskék ugyanolyan reaktívak lehetnek, mint a kristályos formák. (F)

A helytelen immunválaszok, a "gyenge" immunrendszer és a magas gyulladásszint okait az életmódunkban is keresnünk kell. Ezen kiváltók csökkentésével számos esetben akár teljes tünetmentességet is elérhetünk.

Autoimmun betegségről akkor beszélnünk, amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható saját szerv vagy szervrendszer ellen. Az autoimmun betegségek az orvostudomány jelenlegi állása szerint véglegesen nem gyógyíthatók, azonban egyre hatékonyabban kezelhetők. Olyan súlyos kórképekről van szó, hogy a megelőzés is rendkívül nagy jelentőségű. (F)

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanának ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek, stb. Az allergia egy túlérzékenységi reakció, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az ún.  Immonuglobulin E ellenanyag molekulához, majd felszabadulnak gyulladást növelő anyagok, mint citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok. (F)

A krónikus gyulladások hosszabb idő alatt alakulnak ki, folyamatosan roncsolják a sejtjeinket, és számos súlyos betegségért lehetnek felelősek, mint a diabétesz, a, a rák, a szív- és érrendszeri problémák, az ízületi betegségek, stb. A gyulladások miatt kifejlődő rákbetegség nem az onkogének (a sejtek tumorsejtté való átalakulását serkentő gének) aktiválásával, hanem a daganatképződést gátló mechanizmus károsodásával kezdődhet. Minden kórokozó, legyen az baktérium, vírus, gomba vagy élősködő, még ha egyébként nincs is karcinogén hatása, kivétel nélkül előidézheti ezt a folyamatot. Különsen fontos tehát a krónikus gyulladásokat kiváltó és fenntartó környezeti hatásoktól is mentesíteni magunkat.

©FreeImages.com/OBMonkey

Nem véletlenül kerültek egy cikkbe ezek a megbetegedések, kialakulásuk ugyanis gyakran vezethető vissza hasonló életmódbeli hibákra, amelyek mindegyike az immunrendszer megfelelő működését rombolhatja. Ezen betegségek gyógyszeres kezelése nem véletlenül korlátozódik leginkább a tüneti megoldásokra.

A helytelen életmód az immunválaszok negatív módosulásához, és a gyulladásszint fokozódásához vezethet

A helytelen immunválaszoknak, "gyenge" immunrendszernek, magas gyulladásszintnek fontos szerepe lehet a téves immunreakciók kialakulásában.

Tartós stressznek nevezzük mindazokat a körülményeket, amelyek tartós stresszhormonszint-növekedést okoznak, Ilyen például a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin. A fokozott és tartós stresszkitettség a stresszhormonok mennyiségét és az azokra adott választ is megváltozhatja, a szervezet számára gyakran súlyos következményekkel.

A fokozott stresszkitettség, tartósan magas stresszhormonszint immunelnyomó hatású, így növelheti a rák, a krónikus gyulladások, akut fertőzések és az autoimmun-megbetegedések kockázatát is. Ezt a szervezeten belüli hatást ahhoz lehet hasonlítani, mintha állandóan szteroidos gyulladáscsökkentőt szednénk, de ekkor mi termeljük meg ezeket, nem véletlenül alakulnak azok szedéséhez hasonló mellékhatások és tünetek.

Ezt a stresszt leggyakrabban mi alakíthatjuk ki a rossz szokásainkkal. A helytelen életmódból adódó stressznek jelentős hatása lehet tehát a helytelen immunválaszok kialakulásában. A rossz szokások egymást erősítve alakíthatják ki az autoimmun-betegségekre, allergiákra és a krónikus gyulladásokra való hajlamot.

A leggyakoribb fel nem ismert mindennapi stresszorok:

1. A reggeli kihagyása. Ez utóbbi gyermekkorból eredeztethető rossz szokás. Olyan elfoglalt szülőkkel rendelkező családokra jellemző, ahol a szülői törődés nem annyira jellemző. Felnőve így ritkán érezzük, hogy ennünk kéne reggel. Ezek az éhezéses állapotok fel sem tűnnek, de súlyos és tartós stresszt is okozhatnak a szervezetünk számára.
2. Hasonló hatású, napközbeni össze-vissza étkezés, esetleg étkezések elfelejtése. Érdemes rendszert vinni az étkezéseinkbe, így a szervezetünk megszokja, hogy adott időben kellő tápanyaghoz jut, ez előnyös hatású.
3. A túlzott fehérjebevitel is lehet stresszfokozó. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Az aminosavak közül az aszparaginsav, a glutaminsav, glutamát serkentő hatású neurotranszmitterek. A tiramin a tirozin aminja, a hisztamin a hisztidin aminja és a lizin (közismert glutamát prekurzor) is élénkítő hatású. A fehérjékből származó nagy mennyiségű serkentő neurotranszmitter megemelheti a stresszhormonok szintjét. (F) 10-13%-os fehérjebevitelt lehetőleg ne lépjük túl tehát! Mj: Az AIP, a paleó, a ketogén és szénhidrátszegény étrendek hajlamosíthatnak a túlzott fehérjebevitelre.

4. Fermentációval előállított élelmiszerek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek stresszfokozó biogén aminokkal (tiramin, hisztamin) és biogén aminokat képző élőkultúrával is szennyezettek lehetnek, tartalmazhatnak szintén gyakran tüneteket okozó nátrium-glutamátot (vagy egyéb glutamátot) is. Ajánlott cikk: Szedni vagy nem szedni

   A tiramin a tirozin, a hisztamin hisztidin nevű aminosav fermentációs bomlásterméke. A magasabb szinjük okolható lehet gyors szívverésért, mellkasi fájdalomért, fejfájásért, migrénes tünetekért, magas vérnyomásért, alvászavarokért, az ADHD vagy autizmus súlyosbodásáért, idegrendszeri zavarokért (idegesség, szorongás, álmatlanság, pánik), gyulladások fokozódásáért, görcsökért, hasmenésért, fokozott menstruációs vérzésért, fokozhatja az allergiás megbetegedéseket. A magas tiramin és hisztamin tartalmú élelmiszerek a fehérjeforrások, különös tekintettel például az érett sajtok, a pácolt, füstölt húsok, az érlelt, fermentált élelmiszerek (savanyú káposzta), a kakaó, a teák, a csokoládé, a szószok, a szója termékek, a túlérett vagy szárított gyümölcsök, a kolbász, a nitrites felvágottak, a sör, a bor, az élesztős kelt tészták (pl. kenyér).

   Az élesztővel előállított termékek esetén gyakran a glutamát tartalom okozhat hasonló tüneteket.  Kerüljük a magas glutamát tartalmú élelmiszereket is: élesztővel készült termékek, élesztőkivonatok, élesztő tartalmú-táplálék-kiegészítők, nátrium-glutamátos húskészítmények, levesek, csipszek, hosszan érlelt tejtermékek, érlelt gabonatermékek (kenyér, kovászos kenyér), erjesztett szójatermékek stb. A glutamát, hisztaminszint és tiraminszint csökkentéshez szintén szükséges a fehérjebevitel jelentős moderálása is.

5. Az alacsony szénhidrátbevitellel járó étrendek, a kalóriamegvonásos fogyókúrák, szálkásítás és a böjtök esetén a szénhidrátigényes létfontosságú szervek (agy, máj) energiaellátásának akadozása miatt is tartósan növelheti a stresszhormonok szintjét, ezzel jelentősen növelhetik a rossz immunválaszok kialakulásának kockázatát. Az ilyen étrendek abbahagyása után a veszély tovább nőhet, mert az immunrendszer hirtelen aktiválódhat Az ilyen étrendekkel összefüggő mucinhiány (nyálkahiány) miatt kialakulhatott akár az áteresztő bél is, ami szintén az autoimmunreakciók kialakulásának kedvezhet. Alacsony szénhidráttartalmú étrendek esetén tehát hangsúlyozottan fontos a fokozatos és lassú áttérés, étrendi váltás. Mj: A mucinhiány gyakori tünete a szemszárazság.
6. Számos zsírsav (pl sztearinsav, omega3, omega6 zsírsavak) nagyobb mennyiségű bevitele is immunszuppresszív hatású. (F1, F2) Kerüljük el tehát az étrendi stresszt, azaz a zsiradékban gazdag vagy szénhidrátszegény étrendeket, böjtöket, kalóriamegvonásos fogyókúrákat. Javasolt cikk a témában: Okos Étrend.
7. Az étrendi stressz továbbá kényszeres szokások felvételére is hajlamosíthat, ami további stresszt okozhat. Például ilyen kényszerek az egészséges életmódra irányuló túlzott figyelem, pedantéria, maximalizmus, túlzott sport, alacsony testzsírszázalékra való túlzott figyelem, túlzásba vitt sport, anorexia, egyéb táplálkozási kényszerek. Tudatosításukkal és odafigyeléssel ezeken is dolgozhatunk.
8. Azt ugyan mindenki tudja, hogy a serkentők fogyasztása (kávé, csokoládé, kakaó, energiaitalok, kóla, ginszeng, Ca-Pyruvate, maca, guarana) fokozhatják a stresszt, de talán eddig kevesen kapcsolták ezt össze azzal, hogy ezek negatívan is módosíthatják az immunválaszokat is. (F) Érdemes ezeket fokozatos csökkentéssel letenni. A biztonság érdekében a fokozatosság nagyon fontos. A kakaót és a csokit sokan ártalmatlannak tartják, de függést hasonlóan a koffein tarthatja fenn, mint a kávé vagy a kóla esetén. A kakaóbab koffein tartalma fajtától, szedéstől függően eltérhet, átlagosan 0,3%. 100 g-ban cirka 300 mg koffein van. Viszonyításul: 1 kávé körülbelül 50-60 mg.
9. A már kialakult a 2. típusú cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia is megváltoztathatja az immunválaszokat. Az inzulinrezisztencia miatt nem jutnak kellő tápanyagmennyiséghez a sejtek. Az inzulinrezisztenciát tehát éhezésként érzékeli a szervezet a valós testtömegtől függetlenül. Látszólag valóban lehet valaki túltáplált, de a testi sejtjeinek jelentős része mégsem jut elegendő szénhidráthoz. Ennek lehet köszönhető a betegségre jellemző általános fáradtság. A betegség gyakori étrendi kiváltója a zsiradékban gazdagabb táplálkozás. Egyre több bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy nem a szénhidrátok, hanem a zsiradékok glükózfelhasználást negatívan befolyásoló élettani hatásai okozzák az inzulinrezisztenciát és a 2. típusú cukorbetegséget, így a szénhidrátok megvonása az inzulinrezisztencia fokozódásának is kedvez. (F1) Az Okos Étrend megoldást jelenhet az inzulinérzékenység visszaállításában.
10. Terhesség a magzat védelmében kialakult természetes immunelnyomás miatt jelent emelkedett kockázatot. Különösen veszélyes a szülés, az abortusz vagy a vetélés utáni időszak, amikor hirtelen megszűnik a magzat védelme miatt kialakult immunhatás csökkenése. Ilyen időszakban különösen fontos a stresszmentes, zsírszegény, élénkítőktől mentes, tápértékben és rostokban gazdag étrend alkalmazása.
11. Szteroidos gyulladáscsökkentők szedése annak ellenére kiváltója az autoimmun-betegségeknek, hogy sok esetben ezt alkalmazzák a kialakult betegség kezelésére. Különösen nagy a veszély egy ilyen gyógyszer hirtelen abbahagyásakor. Elhagyáskor csak lassú és fokozatos csökkentés tekinthető viszonylag biztonságosnak.
12. Az endorfinok megfelelő működése is elengedhetetlen a helyes immunválaszok kialakításában. A glutén és a kazein esetén elégtelen emésztésükkor veszélyes fehérjetöredékek jöhetnek létre, ilyen a gluteomorphin és a casomorphin. Ezek opioid hatású anyagok. Az exogén ópiátok immunszupresszív hatásúak, és elősegitik a rossz immunválaszok kialakulását. Az említett fehérjetöredékekkel exogén opiátok kerülhetnek a jótékony hatású endogén opiátok helyére, mint az endorfin. El kell kerülni pl az érett sajtok, hosszan kovászolt kenyerek fogyasztását, ezek már késztermék formában is forrásai az említett opioid hatású anyagoknak. Bélrendszeren belül leginkább patogén bélflóra és emésztési rendellenességek esetén fontos a glutén és a kazein teljes elhagyása. A probléma ebben az esetben is jelentősen csökkenthető megfelelő mennyiségű fehérjebontó enzim szedésével. Később erre a témakörre még visszatérek. Mj: Az alacsony dózisú naltrexone (LDN) segíthet visszaállítani a helyes endorfin funkciót. Vannak olyan elméletek, hogy az autoimmun betegségek mindegyike a hibás szerotonin szabályozásnak köszönhető.
    

A cikkben mindazokat a potenciális és (még) nem köztudomású veszélyforrásokat ismertetem, amelyek a táplálék-kiegészítők szedésekor érhetik a gyanútlan egészségvédőt.

Az étrend-kiegészítők terén meglehetősen nagy a nagyobb árbevételt célzó konkurenciaharc, így szinte szükségszerű valami újjal kirukkolni mindazoknak, akik piaci részesedést szeretnének. A gyártók fennmaradásuk érdekében rákényszerülnek az épp felkapott elméleteknek megfelelő termékek piacra dobására is, ez akkor is szükségszerű lépés, ha nem áll mögöttük igazolható hatás, illetve a lehetséges kockázatok sem ismertek. Ezek a divatos elméletek gyorsan terjedhetnek a különféle egészségvédőnek mondott vagy gondolt oldalakon, így sokan tényként kezelik az olvasottakat. Számos esetben téveszthetik meg a vásárlókat az olyan - gyakran ténylegesen jóhiszemű ajánlások - hogy melyik termék vagy formula a jobb, az igazán előnyös, vagy egyenesen gyógyhatású.

Gyakran győzködnek minket arról is, hogy a nagyobb adagolás a megfelelőbb, a legjobb felszívódás a leghasznosabb, és a szinte mindenre jó csodaszerekről is. Ezek potenciális veszélyforrást is hordozhatnak a fogyasztók számára, az ajánlások gyakran mellőzhetik a megfelelő tudományos alátámasztottságot. Ez jóval nagyobb veszélyforrás is lehet, mint a gyógyszerek esetén, mert az étrend-kiegészítők piaca szabályozatlanabb, piacra dobásukhoz nem szükséges klinikai vizsgálatokat felmutatni. Létfontosságú tehát ezeket a kockázati tényezőket jobban megismerni és minden felkapott újdonság esetén megfontolt vásárlói magatartást tanúsítani.

Nem gondolom, hogy az étrend-kiegészítők mindegyikével gond van, és ne lenne számunkra igazán előnyös egy-egy megvásárlása, de meglehetősen nehéz eligazodni az egymásnak ellentmondó, gyakran változó ajánlások között. Cikkemmel ebben a labirintusban szeretnék kis eligazodást adni. Tapasztalataim szerint alig találhatunk igazán biztonságos táplálék-kiegészítőt és ajánlásokat a magyar és külföldi piacon, így hosszú keresgélésem eredményeit is megosztom az olvasóval. A cikket az ajánlott termékek bekerülése és lekerülése miatt gyakran frissítem. Érdemes időnként újra visszanézni ide.

©FreeImages.com/Maria Kaloudi

Könnyű logikai vétségekkel alátámasztani a különféle ajánlásokat

• Az egyik gyakoribb logika hiba: ha valamiből egy kevés a szervezet számára előnyös, akkor a sok egyenesen csodatévő. Ennek vagyunk szemtanúi a vitaminok ajánlásának kapcsán. Ezt tapasztalhatjuk meg pl. C-vitamin vagy D-vitamin esetén, de a legtöbb multivitaminról is elhihetjük, hogy a mega dózisoktól leszünk egészségesek. A helyzet ennél jóval árnyaltabb. Nem attól lesz valami biztonságos, hogy sokan alkalmazzák - gondoljunk csak a dohányzásra - hanem attól, hogy bizonyítottan nincsenek hosszabb vagy rövidebb távú mellékhatásai az adott dózis alkalmazásának.
• A másik gyakoribb logikai vétség: ha egy híres ember ennyit fogyasztott, akkor biztosan igaza lehetett. Ha még igaz is, hogy az illető ennyit szedett, még korántsem biztos, hogy rá nézve nem voltak, nincsenek káros következményei, illetve az sem, ha ránézve nem voltak, akkor ránk nézve sem lesznek. Arról nem beszélve, hogy az ilyen állítások igazságtartalma is kétséges. Előfordulhat, hogy csupán egy vitamingyártó terjeszti a mítoszt. Nekem ezekből egy érv is elég lenne a kételyhez.
• A harmadik gyakoribb logikai vétség: ha valaki hosszú életű, és azt olvassuk, hogy alkalmaz valamilyen eljárást, esetleg szed valamit, akkor az eljárás átvételével mi is hosszú életűek leszünk. Ha ennek bedőlünk, akkor egyrészt nem vesszük számításba, hogy az élethosszt számos életmódbeli hatás határozza meg. Még az is kétséges, hogy esetleg az illető esetleg nem röviditett-e ezen ezzel a szokásával. Szintén kétséges, hogy ránk egyáltalán előnyös hatással lesz-e. Ráadásul szintén számolnunk kell azzal, hogy ez szintén egy mítoszkeltés piaci előny megszerzésére.
• A negyedik gyakoribb logikai vétség: eltitkolt csodaszerekről, étrendekről, amelyeket valamilyen nagy lobbi hatására szándékosan tartanak vissza. Ahogy látom ez az egyik lejobb eladási trükk. Ha ez elhangzik, szintén nem vonjuk kétségbe az igazságtartalmát. Ha valamit el akarnék adni, biztosan így tenném. Minden esetben bizonyítani kéne egy termék, eljárás hatásosságát és nem azzal, hogy másokat aláásnak. Legyünk résen, ha valaki ezt a trükköt vetné be.
• Az ötödik logikai hiba: ha valami távoli, egzotikus és ismeretlen, akkor biztosan hat is arra, amire állítják. Nincs összefüggés a termékek hatékonysága és annak termesztésétől való távolságunk között. Ez nem csupán étrendkiegészítőkre, hanem az ún "szuperélelmiszer" hóbortra is igaz. Ha valamivel jól akarnék keresni, biztosan ilyen terméket keresnék eladásra.
• A hatodik gyakori logikai vétség: ha az eleink alkalmaztak egy eljárást, például étrendet, akkor biztosan az a hosszú élet titka. Sokszor egyáltalán nem bizonyított, hogy ez ember valóban úgy étkezett a múltban, még hipotézisnek is gyengék ezek a feltételezések. Például a húsfogyasztó ősember mítoszát leginkább a Frédi és Béni rajzfilmek támaszthatják alá a köztudatban, tán ezért nem merül fel a kétség. Még ha elhisszük ennek igazságtartalmát, azért azzal is számolnunk kéne, hogy a modern kor előtt az átlagéletkor meglehetősen alacsony volt.
• A hetedik rossz logikai következtetés: ha két tapasztalt hatás együtt jelentkezik, sok esetben a kettő között ok-okozati viszonyt feltételeznek. Ennyi erővel a szoknya hordása méhnyakrákot okozna. Minden ilyen esetben egyéb a hipotézist alátámasztó bizonyítékokkal is elő kéne állni tehát.
• A nyolcadik logikai vétség: ha valaki szép és fiatal, akkor az ajánlásai helytállók, egészségesek. A fiatalkori külső megjelenésünk még egészségtelen életmód esetén is jóval előnyösebb, mint idősen, nem beszélve arról, hogy a szépség leginkább a géneknek, illetve az edzettségnek köszönhető.
• A kilencedik logiai vétség: ha valaki az adott szakterületen dolgozik, pl. orvos vagy kutató, akkor sok esetben bizonyítékok nélkül fogadhatjuk el az ajánlásait. Ezt számos mlm-ben forgalmazott termék esetén tapasztalhatjuk. Ne fogadjunk el kétely nélkül ajánlásokat! Még inkább legyünk résen, ha az ajánlónak anyagi érdeke is fűződik azokhoz.
• A tizedik gyakori logikai vétség: ha valami bonyolult, rendszerbe foglalt, akkor bizonyosan igaz is. Elég csak az anyagcseretípusokon alapuló étrendekre vagy vércsoportdiétára gondolnunk. Tudományos bizonyítékokkal kéne szolgálniuk, hogy egyáltalán vannak-e ilyen típusok, hogy milyen alapon igazak az állításaik, milyen alapon lesz az az ajánlás az illetőnek jobb, illetve azt is, hogy valóban az a legelőnyösebb a számára. A bonyolultságuk és logikusnak tűnő érveik miatt sokakban fel sem merül, hogy kétségbe vonják, hogy léteznek-e ezek típusok. Felmerülhet egy igen egyszerű kérdés: például mi biztosítja, hogy pont a vércsoportot örökítő allélok határozzák meg teljes mértékben a táplálkozási igényünket a 3 milliárd bázispárunkból? Soha ne fogadjunk el valamit igaznak attól, hogy rendszerbe foglalják!

Étrend-kiegészítők szedésének optimális időpontjai

A potenciális veszélyforrások kielemzése előtt vegyük sorra, hogy miket és mikor érdemes bevennünk.

• A vízben oldódó vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, multivitaminokat étkezés közben hasznosabb beszedni. Ezzel elkerülhető az esetleges hányinger, felszívódásuk egyenletesebb lehet.
• A zsírban oldódó vitaminok (A,D,E,K) és gyógyszerek esetén fontos, hogy zsírfelszívást gátló rostokkal (zabrost, glükomannán, chitosan) ne fogyasszuk egy időben, előtte 1 és utána 4 órában ne vegyünk be ilyen vitaminokat és gyógyszereket. Zsírban oldódó vitaminokat egyébként éhgyomorra is szedhetjük.
• Probiotikumot általában éhgyomorra, étkezés előtt fél-egy órával szedjük be, így a gyomorsav kevésbé tesz bennük kárt.
• A vízben oldható rostokat lehetőleg vízzel kevert formában fogyasszuk étkezés előtt, közben vagy közvetlenül utána, oldott formában nem kell annyira ügyelni az étkezéshez viszonyított időre. Vízzel keverjük el és gyakori kevergetéssel pihentessük általában 10-30 percet. Ha kapszulát használnánk vagy száraz por formájában szednénk be ezeket, akkor étkezés előtt fél órával vegyük be, így nem szív fel jelentős mennyiségű emésztőenzimet és gyomorsavat. A nem vízoldható rostok esetén ennek nincs különösebb jelentősége. Rostok esetén a legjobb megoldás, ha receptjeinket módosítva az ételbe keverjük őket.
• Emésztőenzimeket étkezéseink alkalmával szedjük, kivéve ha terápiás célzattal szükséges ettől eltérni (pl. Candida esetén a celluláz általában éhgyomorra javasolt).
• Laktoferrint a probiotikumoktól és emésztőenzimektől elétérő időpontban szedjük.

Előnytelen és/vagy veszélyes hatású adalékanyagok

Először az adalékanyagok tekintetében érdemes megszemlélnünk a kínálatot.

A gyártók meglehetősen gyakran alkalmaznak különféle nanorészecskéket adalékanyagként, mert hatékonyan elősegítik a kapszulázást és tablettázást, továbbá növelhetik az eltarthatóságot is. Sokáig ezeket veszélytelennek gondolták, a közelmúltban végzett vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az amorf nanorészecskék hasonlóan reaktívak, oxidatívak lehetnek a szervezetünk számára, mint a kristályos formák. A nanorészecskék olyan vízoldhatatlan, a szervezet által a szokásos méregtelenítő utakon (máj, vese) nehezen vagy nem eltávolítható, kumulálódó részecskék, amelyek az emberi sejtnél jóval kisebbek, DNS károsodást, oxidációt okozhatnak. A témának egy teljes cikket szánok Veszélyes nanorészecskék az étrend-kiegészítőkben is? címmel. Érdemes különös figyelmet fordítani rájuk. Szerintem ezekből minimális mennyiségben se vigyünk be, ha táplálék-kiegészítőket szednénk. Figyelem! Élelmiszer adalékanyagként is használják. Információk a linkelt cikkben találhatók.

Fontos megjegyezni, hogyha valamely létfontosságú gyógyszer tartalmaz a lenti listából valamit, akkor jobb, ha nem hagyunk fel a szedésével. Minden esetben jó mérlegelni a lehetséges kockázatot, és az előnyöket. Gyógyszerek esetén az előnyök nyernek általában. Mj: A nanorészecskékből adódó megnövekedett ROS (oxigén eredetű szabadgyök) szintből adódó kockázat kevert E-vitamin szedésével valamivel csökkenthető.

Az alábbi összetevőket, adalékanyagokat, termékeket érdemes elkerülni, illetve jó körültekintőbbnek lenni:

1. Szilícium-dioxid, más néven: silica, hidrated silica, stb. (potenciális nanoszennyező, teljesen kerüljük el) (F);
2. Kovasav, zeolit, korall  (potenciális nanoszennyező, további szennyezőanyagokat tartalmazhat, pl. alumíniumot, ólmot, teljesen kerüljük el) (F);
3. Vas-oxid (potenciális nanoszennyező) (F);
4. Cink-oxid (potenciális nanoszennyező) (F);
5. Titán-dioxid (potenciális nanoszennyező, teljesen kerüljük el) (F);
6. Magnézium-oxid (potenciális nanoszennyező) (F);
7. Sztearin sav vagy magnézium-sztearát (immunrendszer hatásfokát ronthatja, pár kapszula esetén a hatás lényegtelen) (F);
8. Szukralóz, aszpartam, szacharin, sztévia és egyéb édesítő tartalmú étrend-kiegészítők. Zavarják a megfelelő inzulinválasz kialakítását (inzulinválasszuk van, vércukorválasz nélkül), növelik a hízékonysági hajlamot, mert hamarabb megéhezünk, ha ezeket fogyasztjuk, hipoglikémiás és stressz tüneteket okoznak (izgatottság, feszültség, kéz remegés, tikkelés, izomrángások);
9. Több ezer vagy több száz százalékos %DV-nek megfelelő multivitaminok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek (mellékhatásokat okozhat a túladagolás), ne üljünk fel annak a divatnak, hogy ezekből a sok az egészséges, betegségek kiváltója lehet a vitaminok túladagolása, vízoldható esetben is;
10. Alapos ok nélküli gyógynövény fogyasztás (a gyógynövények ugyanúgy mellékhatásokkal bírhatnak, mint a gyógyszerek, hasonlóan járjunk el, mint a gyógyszerek esetén, azaz az előnyöket és a hátrányokat szükséges mérlegelni);
11. Általában az mlm-ben forgalmazott termékekkel is legyünk körültekintőbbek (az összetevők alapján máshonnan jóval olcsóbban beszerezhető alternatívákat lehet elérni, gyakran a legrosszabb ár-érték arányúak, a csodatévő hatás pedig megtévesztés lehet, vizsgálatok nélkül ilyesmit állítani törvénybe ütköző).