egészséges életmód

A dioxinok rákot, cukorbetegséget, meddőséget és impotenciát is okozhatnak – csökkentsük a kitettséget!

A dioxinok kifejezés több mint 200 különböző vegyületet takar. Toxicitásuk a klóratomszám függvényében tér el. Közülük néhány nagyon mérgező. A dioxinok közé tartoznak a poliklórozott dibenzo-para-dioxinok és dibenzofuránok. Jellemzőik: stabil, zsírban jól oldódó, a táplálékláncon keresztül feldúsuló, a zsírszövetben raktározódó, a placentán átjutó, a tejjel is kiválasztódó vegyületek.

Dioxinokat nem gyártanak szándékosan, mindig melléktermékként vagy szennyezőként képződik. Elsősorban az ipari folyamatok melléktermékei, de a szennyezéshez hozzájárul a háztartások illegális műanyagégetése is. Légszennyezéssel a porhoz tapadva jelentős, több tízezer km-es távolságokra is eljuthatnak. A mérgező dioxinok a 2000 éves egyiptomi múmiákban nem volt kimutathatók, ez igazolhatja mesterséges eredetüket.

Műanyagok közül például a PVC égéstermékei közé tartoznak a dioxinok. A műanyagok égetésének környezeti hatásaira felhívó kiadványok is készültek, ezek terjesztésével az átlagemberek is tisztában lehetnek ennek súlyos veszélyeivel: Ne égesd el!

©FreeImages.com/wlakman200

A környezetbarát LED-es izzók és kijelzők hatása az emberi agyra – nem mindegy, hogy mivel világítunk

A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. A LED szó az angol Light-Emitting Diode (fényt kibocsátó dióda) kifejezés rövidítéséből származik. A LED keskeny spektrumú fényt bocsát ki.

A LED egy p-n átmenetű félvezető dióda, amelyre ha nyitóirányú feszültséget kapcsolunk, fényt bocsát ki. A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. N-típus esetén a félvezető anyagát a gyártás során elektrontöbblettel rendelkező, P-típus esetén pedig elektronhiánnyal rendelkező anyaggal adalékolják. A nyitóirányban előfeszített p-n átmenet rétegében a félvezető anyagra jellemző energiaspektrumú (hullámhossz-eloszlású) fény sugárzódik ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.

A fény úgy keletkezik, hogy a diódára kapcsolt elektromos áram a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd miközben visszatérnek eredeti energiaszintjükre, fotonokat (fény részecskéket) bocsátanak ki.

©FreeImages.com/Davide_Guglielmo

©FreeImages.com/Davide_Guglielmo
 

A hagyományos izzók nagyrészt hőt termelnek és csak minimális mértékben hasznosítják a villamos energiát fény előállítására. A világítástechnikában a LED-es izzók a befektetett energia jelentős részéből fényt állítanak elő. A LED világítás a ma létező leghatékonyabb elterjedt világítástechnológia: egy LED-es izzó akár 100000 óra élettartamú, napi 10 órás üzemeltetés mellett körülbelül 30 évig nem szorulnak cserére és 70-90%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos társai.

A kálium rehabilitációja - a sóbotrány rémhíreinek cáfolata

Az Okos Étrendi csoportban már régen rehabilitáltuk a káliumot, de ennek ellenére még sokan így sem biztosak abban, hogy szükséges-e pótolniuk. Ennek eldöntésében nyújthat egy kis segítséget ez a cikk. Előfordulhat az is, hogy néhányan még mindig igazak vélik még a káliumos sóval kapcsolatos rémhíreket, ebben is tudok kis megnyugtatással szolgálni.

Az autoimmun betegségek gyógyíthatók?

Szeretettel ajánlom ezt a cikket az autoimmunbetegeknek és hozzátartozóiknak, valamint azoknak, akik valamilyen krónikus gyulladástól (pl. ízületi- vagy bélgyulladástól), allergiától szenvednek, mert étrendi és életmódbeli kezelésük hasonló. Hisztamin intolerancia esetén is érdemes megfogadni a cikk ajánlásait.

Autoimmun betegségről akkor beszélnünk, amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható saját szerv vagy szervrendszer ellen. Az autoimmun betegségek az orvostudomány jelenlegi állása szerint véglegesen nem gyógyíthatók, azonban egyre hatékonyabban kezelhetők. Olyan súlyos kórképekről van szó, hogy a megelőzés is rendkívül nagy jelentőségű.

Az allergia pedig az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanának ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek, stb. Az allergia egy túlérzékenységi reakció, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az ún.  Immonuglobulin E ellenanyag molekulához, majd felszabadulnak gyulladást növelő anyagok, mint citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok.

 

Autoimmun betegségek gyógyíthatók

©FreeImages.com/OBMonkey

Először nézzük, mi alakíthat ki ilyen kóros autoimmun-reakciót és mit tehetünk ellene!

Az autoimmun-betegséget kiváltó kórokozók mimikri elmélete

A kórokozó mimikri elmélet szerint a kívülről a szervezetbe jutott antigének (kórokozók fehérjéi) ellen kialakuló immunválasz kiterjed a szervezet bizonyos hasonló struktúráira. A mimikri ebben az értelemben azt jelenti, hogy a szervezet nem tudja megkülönböztetni a kórokozó antigénjét a szervezet saját antigénjétől. Mivel a saját antigén tartósan jelen van, így az autoimmun betegség kialakulásához vezet. Ekkor tehát egy fertőzés előzi meg az autoimmun-kórkép kialakulását. Ilyen esetben valamilyen immunrendszert negatívan befolyásoló tényező is szerepet játszhat a hibás reakció kialakulásában.

A kórokozók mimikri elméletét támaszthatja alá, hogy számos beteg élménybeszámolójában feltűnik egy súlyos, nehezen kikezelt fertőzés az autoimmun-folyamat kialakulása előtt.

Több kutató hipotézise, hogy aktív, de nem kimutatható fertőzés tarthatja fenn a folyamatot. Ennek kikezelésére a megfelelő antibiotikumok, antimikotikumok, antivirális szerek és a laktoferrin alkalmazása lehet a gyógyszeres megoldás, közben pedig alkalmazni kell az immunrendszer működésének helyreállítását elősegítő értendi és életmódbeli változtatásokat. Ez utóbbira minden autoimmun-betegség esetén szükség van.

Ahhoz, hogy egy fertőzés kialakuljon egy emberi szervezetben, leginkább megfelelő táptalajra van szüksége. A kórokozók csak akkor indítanak összehangolt támadást a potenciális gazdatest ellen, ha ez fennáll pl. immungyengeség miatt. Egy gyenge immunrendszerű ember jó táptalajnak minősül, tehát a megfelelő tápanyagbevitel, vitamin ellátottság, egészséges táplálkozás és életmód védhet egy ilyen súlyos betegség kialakulásától is.

A helytelen életmód az immunválaszok negatív módosulásához, és a gyulladásszint fokozódásához vezethet

A helytelen immunválaszoknak, gyenge immunrendszernek, magas gyulladásszintnek a mimikri antigének elleni téves immunreakciók kialakításában is fontos szerepe van. Az autoimmun-betegségek javulásához, gyógyulásához elengedhetetlen ezen hatások csökkentése, kiküszöbölése.

Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek egy bizonyos személyiségtípust érintenek leginkább. Ez a személyiség pedig leginkább a rossz táplálkozási szokások miatt alakulhat ki. A táplálkozásból eredő stressz fokozza a kényszerekre, túlkombinálásra való hajlamot, így ez a személyiségtípus lesz érintett ezekben a megbetegedésekben. A táplálkozási stressz lehet a leggyakoribb kiváltó autoimmun-betegségek esetén akkor is, ha mondjuk épp egy nagyobb fertőzéses megbetegedés után tapasztalhatók a tünetek először. Önmagában a fertőzés nem elegendő a rossz immunválasz kialakulásához.

A leggyakoribb ilyen fel nem ismert mindennapi stresszorok:

  1. A reggeli kihagyása. Ez utóbbi gyermekkorból eredeztethető rossz szokás. Olyan elfoglalt szülőkkel rendelkező családokra jellemző, ahol a szülői törődés nem annyira jellemző. Felnőve a gyerek ritkán érzi, hogy ennie kéne reggel. Ez egy olyan éhezéses állapotot hoz létre, ami miatt a stresszhormonok mennyisége és az azokra adott válasz is megváltozik, a szervezet számára súlyos következményekkel.
  2. Hasonló hatású, aki napközben összevissza eszik, nem tart semmilyen kötött időpontot az evésre, esetleg elfelejt enni. Érdemes rendszert vinni az étkezéseinkbe. Már két hét után érezhetjük, hogy ezt korábban is így kellett volna.
  3. A túlzott fehérjebevitel is stresszfokozó. Ekkor egyrészt a máj túlterhelődik, hogy állandóan energiaként kell hasznosítsa a fehérjéket, továbbá az aminocsoport leválasztása miatt a szervezet ammóniaterhelése is növeli a stresszt, valamint számos serkentő neurotranszmitter okoz stresszhormonszint növekedést ekkor. 15% feletti bevitel felesleges stresszor. A nők a túlzott fehérjebevitelre érzékenyebbek.
  4. Élénkítőktől való függés vagy csupán rossz szokásból való fogyasztásuk. Pl kóla, energiaitalok, csoki, kávé, kakaó, maca, ginseng stb. Minden említettre jellemző az állandósuló magas stresszválasz, ami az immunválaszok módosulásához vezet. Ez jelentős mértékben hajlamosít az autoimmun és allergiás megbetegedésekre. Érdemes ezeket fokozatos csökkentéssel letenni. A biztonság érdekében a fokozatosság ebben az esetben is nagyon fontos.

És ez az említett kényszeres szokások felvételére hajlamosíthat, ez alakítja ki a személyiségtípust magát. Például ilyen kényszerek az egészséges életmódra irányuló túlzott figyelem, pedantéria, maximalizmus, túlzott sport, alacsony testzsírszázalékra való túlzott figyelem (nők esetén az alacsony testzsírszázalék már önmagában stresszfokozó, ugyanis csak éhezéssel hozható létre). A túlzott sport már önmagában is stresszfokozó, különös tekintettel, ha valaki nem végzi tudományos szinten. Nem tölt szénhidrátot, vagy nem feltöltött ch raktárakkal teszi. Nem tart kellő mennyiségű pihenőnapot, stb.

Nézzük a leggyakoribb immunválaszt negatívan befolyásoló további étrendi hatásokat, és azok kiküszöbölését!

  1. Az alacsony szénhidrátbevitellel járó étrendek (paleó, ketogén, inzulin-rezisztencia étrend), a kalóriamegvonásos fogyókúrák, szálkásítás és a böjtök esetén a szénhidrátigényes létfontosságú szervek (agy, máj) energiaellátása nem megfelelő, tartósan növelve a stresszhormonok szintjét. Ez immunelnyomó hatású, mint ilyen, jelentősen növelheti a rák, a krónikus gyulladások, akut fertőzések és az autoimmun-megbetegedések kockázatát is. Ezt a szervezeten belüli hatást ahhoz lehet hasonlítani, mintha szteroidos gyulladáscsökkentőt szedne valaki folyamatosan. Az ilyen étrendek abbahagyása után a veszély tovább nő, mert az immunrendszer hirtelen aktiválódhat, ez még inkább kedvezhet az autoimmun betegségek kialakulásának, ráadásul az ilyen étrendekkel összefüggő mucinhiány (nyálkahiány) miatt kialakulhatott az áteresztő bél is, ami szintén az autoimmunreakciók kialakulásának kedvez. Sajnos számos ember fordult hozzám ilyen étrendek alatt kialakult autoimmun pajzsmirigy-megbetegedéssel. Alacsony szénhidráttartalmú étrendek esetén tehát hangsúlyozottan fontos a fokozatos és lassú áttérés étrendi váltás.
    • Autoimmun-betegségek esetén és megelőzésükre is kerüljük el az étrendi stresszt, azaz a zsiradékban gazdag vagy szénhidrátszegény étrendeket, böjtöket, kalóriamegvonásos fogyókúrákat. Erről további információ az ajánlott zsírszegény, de tápértékben és rostokban gazdag Okos Étrendről szóló cikkekben olvasható.
  2. A különféle táplálkozási kényszerek, köztük az anorexia is jelentősen megnöveli az autoimmun-betegségek kialakulásának lehetőségét az állandóan emelkedett stresszhormonszintek miatt. Fontos ezek felismerése, a gyógyulás enélkül nem képzelhető el.
  3. Immunelnyomó hatású továbbá az inzulinrezisztencia és cukorbetegség miatt kialakuló stresszhormon növekedés, ami a sejtek elégtelen tápanyag-ellátottságából adódik. A korábban említett Okos Étrend megoldást jelenhet az inzulinérzékenység visszaállításában.
  4. Számos zsírsav (pl sztearinsav, omega3, omega6 zsírsavak) nagyobb mennyiségű bevitele is immunszuppresszív és/vagy gyulladás fokozó, így a zsírszegény étrend kialakítása ilyen szempontból is nagy jelentőségű.
  5. Terhesség a magzat védelmében kialakult természetes immunelnyomás miatt jelent emelkedett kockázatot. Különösen veszélyes a szülés, az abortusz vagy a vetélés utáni időszak, amikor hirtelen megszűnik a magzat védelme miatt kialakult immunhatás csökkenése. Ilyen időszakban különösen fontos a stresszmentes, zsírszegény, de tápértékben és rostokban gazdag étrend alkalmazása.
  6. Szteroidos gyulladáscsökkentők szedése annak ellenére kiváltója az autoimmun-betegségeknek, hogy sok esetben ezt alkalmazzák a kialakult betegség kezelésére. Különösen nagy a veszély egy ilyen gyógyszer hirtelen abbahagyásakor. Elhagyáskor csak lassú és fokozatos csökkentés tekinthető viszonylag biztonságosnak.
  7. Az endorfin megfelelő működése elengedhetetlen a helyes immunválaszok kialakításában. A glutén és a kazein esetén elégtelen emésztésükkor veszélyes fehérjetöredékek jöhetnek létre, ilyen a gluteomorphin és a casomorphin. Ezek opioid hatású anyagok. Az exogén ópiátok immunszupresszív hatásúak, és elősegitik a rossz immunválaszok kialakulását. Az említett fehérjetöredékekkel exogén opiátok kerülhetnek a jótékony hatású endogén opiátok helyére, mint az endorfin. El kell kerülni az érett sajtok, hosszan kovászolt kenyerek fogyasztását, ezek már késztermék formában is forrásai az említett opioid hatású anyagoknak. Bélrendszeren belül leginkább patogén bélflóra és emésztési rendellenességek esetén fontos a glutén és a kazein teljes elhagyása. A probléma ebben az esetben is jelentősen csökkenthető megfelelő mennyiségű fehérjebontó enzim szedésével. Később erre a témakörre még visszatérek. Mj: Az alacsony dózisú naltrexone (LDN) segíthet visszaállítani a helyes endorfin funkciót. Vannak olyan elméletek, hogy az autoimmun betegségek mindegyike a hibás szerotonin szabályozásnak köszönhető.

A klórozott víz veszélyei

Bőr nem véd meg

A bőr az egy féligáteresztő hártyának minősül, így csak bizonyos méret felett véd minket a környezeti hatásoktól (baktériumok, gombák). A vegyi anyagok mindegyike szinte szabadon bekerül a véráramba, hasonlóan, mintha megennéd őket. Sokan erről nem vesznek tudomást és sok vegyi anyag használata esetén sem használnak védőkesztyűt.

Ennek az áteresztő tulajdonságnak köszönhető, hogy a bőrünk lélegzik, felszívja a krémeket, és a krém alapú gyógyszereket is.

Okos étrend 3. rész

"Akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad lesz." Henry Ford

Lehetséges, hogy mostanra kicsit elbátortalanodott az olvasóm, hiszen viszonylag nagy és új ismerethalmazt borítottam rá. Ez a cikk elsősorban arra szolgál, hogy segítse mindazokat, akik belekezdenének az Okos Étrendbe. Talán kicsit elősegítheti a motivációt azzal is, hogy elérhető távolságba kerül több praktikusabb ötelettel az étrend.

A legfontosabb tanács, hogy az étrendi váltást soha ne siessük el, ez számos egészségügyi és praktikus okból is előnyös döntés lehet. A fokozatosság elősegíti például azt is, hogy ne csak egy pár hétig kipróbált, de nehezen tartható divat diétává váljon, hanem az életmódunkat és a szemléletünket is tartósan pozitív irányba változtassa. Így napról napra megtapasztalhatjuk az étrendi váltás előnyeit, mellékhatások nélkül, és a lassú váltás miatt kivitelezhetetlennek sem fog tűnni végül.

A cikk tartalma könnyebben érthető, ha az Okos Étrendi cikkeket megfelelő sorrendben olvassuk el. Eddig az Okos Étrend előnyeinek okait (Okos Étrend 1. rész), és az alapanyag-választás szempontjait (Okos Étrend 2. rész) ismerhettük meg. Az Okos Étrend tudásbázison pedig könnyen navigálható cikkeket gyűjtöttem össze.

Átállás Okos Étrendre

A makrók tekintetében is nagyon fontos szempont tehát, hogy átállás mindig legyen fokozatos, mert minden ember, aki magasabb zsírtartalmú étrendet tartott, valamilyen mértékű hiperinzulinémiája és/vagy inzulinrezisztenciája kialakulhatott már. Mj: A laboreredmények referenciahatárai meglehetősen megengedőek e tekintetben is.

Az átálláskor a zsiradékokat csökkentjük az összetett szénhidrátok javára. Ha valaki a kelleténél gyorsabban változtatja meg a korábbi makróit, esetleg glükóz intoleranciával kapcsolatos tünetei alakulhatnak ki, és ez nemcsak kellemetlen és felesleges kockázat vállalás, de el is kedvetlenítheti. A probléma kivédhető, ha fokozatosan állunk át.

A hiperinzulinémiás/inzulinrezisztenciás állapot egy adaptálódásnak is tekinthető a zsiradékban gazdag étrendre. Ez az adaptálódás is hosszabb időt vett igénybe, így az Okos Étrendnek megfelelő makrókhoz is időt érdemes adni a szervezetünknek. Ne kockáztassunk feleslegesen! Ráadásul a konyhánk alapanyagraktárait elfogyaszthatjuk, és így nem szükséges azokat kidobni.

Átállás előtt nagyon fontos beregisztrálni egy táplálkozási naplóba, például a Kalóriabázison, ez elérhető mobil app formájában is. Változtatás nélkül rögzítsük az aktuális étrendünket, így megfigyelhetjük az előző étrendünk pontos makróit (a szénhidrát-, fehérje- és zsiradékbevitelt), majd néhány nap után átlagoljuk az értékeket makrónként. Ehhez szükségünk lesz egy pontos konyhai mérlegre is. A kiszámolt érték lesz a kiindulási bevitel. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb zsírszegénynek hitt étrend valójában meg sem közelíti az Okos Étrend makróit, így fokozatos átállásra szinte mindenkinek szüksége lehet.

Áttérés elején először a kiindulási bevitelben 50 kcal-t cseréljünk fel zsiradékból szénhidrátra, majd ezt tartsuk néhány napig. 

Ha az átlagoláskor x volt a zsiradék és y a szénhidrát kilokalóriában (nem grammban tehát), akkor úgy kezdjük, hogy x-50 kcal lesz a zsiradékbevitel és y+50 kcal a szénhidrátbevitel ez első napokban. Azaz az összkalória marad, de az összetétel változik. Minimum 2-3 napig ne változtassunk, ha már ez is tüneteket okoz, akkor tovább is tarthatjuk az adott makrókat. Ezután megint 50-nel csökkentjük a zsiradék kalóriát, és növeljük a szénhidrátbevitelt ugyanennyivel, megint tartjuk pár napig, és így tovább. Így egy átlagos átállás - ami a gyakorlatban körülbelül 30-40 g zsiradéktöbbletet takar - általában minimum 3 hétig tart. Ennél több, ha kiindulási bevitelnél több zsiradékot ettünk, kevesebb, ha kevesebbet.

Mivel más a zsiradék és szénhidrát energiatartalma, így 50 kcal-ás változtatás esetén 5-6 g zsiradékot váltunk fel 12-13 g szénhidrátra. Inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén a váltást folyamatosan vércukormérésekkel érdemes felügyelni, és a mért értékeknek megfelelően ütemezni, lassítani, esetleg eleinte rostokkal kiegészíteni a szénhidrátokat a glikémiás indexük csökkentése miatt.

A fehérjebevitel módosítását gyorsabban, általába 100 kcal-s módosítással végezzük, ha már a zsiradék makrót letudtuk. A példánkban egy 150 g-os szénhidrátbevitelű inzulinrezisztencia étrendet tartót vettem alapul.

Példa:

  Zsiradék Szénhidrát Fehérje
Kiindulási bevitel 900kcal (100g) 600kcal (150g) 500 kcal (125g)
1-3. nap 850kcal (94g) 650kcal (162,5g) 500kcal (125g)
4-6. nap 800kcal (89g) 700 kcal (175g) 500kcal (125g)
7-9. nap 750kcal (83g) 750kcal (187,5g) 500kcal (125g)
10-12. nap 700kcal (78g) 800kcal (200g) 500kcal (125g)
13-15. nap 650kcal (72g) 850kcal (212,5g) 500kcal (125g)
16-18. nap 600kcal (67g) 900kcal (225g) 500kcal (125g)
19-21. nap 550kcal (61g) 950kcal (237,5g) 500kcal (125g)
22-24. nap 500kcal  (56g) 1000kcal (250g) 500kcal (125g)
25-27. nap 450kcal (50g) 1050kcal (262,5g) 500kcal (125g)
28-30. nap 400kcal (44g) 1100kcal (275g) 500kcal (125g)
31-33. nap 350kcal (39g) 1150kcal (287,5g) 500kcal (125g)
34-36. nap 300kcal (33,3g) 1200kcal (300g) 500kcal (125g)
37-39. nap 300kcal (33,3g) 1300kcal (325g) 400kcal (100g)
40-42. nap 300kcal (33,3g) 1400kcal (350g) 300kcal (75g)

 

Ha valaki teljesen egészséges, akkor mellőzheti ezt a precíz procedúrát, és 3-6 hétig fokozatosan csökkentheti a zsiradékbevitelt azzal, hogy lassan elfogyasztja a zsiradékban gazdagabb alapanyagait, így azokat fokozatosan zsírszegényre cserélheti, illetve ha nincsenek felhalmozott raktárkészletek, akkor egyre zsírszegényebbeket vásárol. A tanuláshoz ekkor is nagyon hasznos a Kalóriabázison rögzíteni egy-két hetet. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi mindenben találhatók zsiradékok, így ez mindenkinek fontos, különben téves képet alakíthat ki a táplálkozásáról.

Okos Étrendet akkor tartjuk, ha a szénhidrátbevitelünk 60% feletti, idelis eseteben 70% feletti, a zsiradékbevitelünk 21% alatti, ideális esetben 10-15%, a fehérjebevitel 11 és 20% közé esik, ideális esetben 15% alatti.

Az átállás után a szervezet gyógyulását elősegíthetjük, ha 3-4 hétig, maximum 2 hónapig még a 10%-os zsiradékbevitelt sem érjük el. Inzulinrezisztencia, cukorbetegség, jelentősebb súlytöbblet és low carb étrendek után lehet ennek nagyobb jelentősége. Tartósan viszont nem javasolt a 10% alatti bevitel.

Okos étrend 2. rész

Ahhoz, hogy az itteni cikket megértsd, javaslom, hogy olvasd el az első részt:

Okos Étrend 1. rész

Az Okos Étrend spártaibb életmódot és következetességet leginkább a bevitt zsiradék makró, az élénkítőszerek és az édesítők használata terén követel. Ezekben nem érdemes megengedőnek lenni, mert elveszítheti az étrend minden előnyét, ha valaki ezeket nem veszi elég komolyan, például félreeszik zsiradékmakró tekintetében. Már heti egyetlen félreevés is megakadályozhatja az inzulinrzisztenciából való gyógyulást, elhízás esetén pedig a fogyást (leptin érzékenyítést).  A többi ajánlás ehhez képest csak jó tanács és nem egyéb, kivételt ez alól az inzulinrezisztenciából való gyógyulási protokoll jelent, gyógyulásig az ott említett pontokban szigorúbbnak kell lenned.

Okos Étrend

fotó: ©FreeImages.com/marcela lopez

 

Ahhoz, hogy minden tápanyag összetevő fogyasztása terén tudj helyes döntést hozni, egyenként kell górcső alá venni őket.

Okos étrend 1. rész

Az alábbi cikkekben nem egyszerűen egy étrend elméleti alapjait akarom összefoglalni, ugyanis könnyű külső források alapján egy látszólag működőképes rendszert létrehozni, ezért keveset ér egy étrendi ajánlás nagy létszámú gyakorlati alkalmazás és tapasztalat nélkül.

Okos Étrend

©FreeImages.com/Lali Masriera

Évek óta komoly munka folyik az Okos Étrendi cikkek végén linkelt csoportban. Az ottani tapasztalati tudás nélkül ezen javaslatok nem érnének túl sokat. Ezúton köszönöm mindenkinek, akik visszajelzéseikkel segítettek megtalálni a helyes utat.

Kristálytiszta víz készülhet otthon a leghatékonyabb víztisztítási eljárással

Magyarországon a csapvíz minősége számos háztartásban meg sem közelíti az Európai Uniós átlagot. Sajnos több háztartásban jelent ez az átlagosnál is nagyobb kockázatot: méreganyag folyik a csapokból?

A kávé árnyékos oldala

Megpróbálom picit körbejárni a kávét és a kávézás témakörét. Kezdjük rögtön a legelején. A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.

A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. Században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. Század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. (1)

Egyes források a kőkorig visszanyúlnak, miszerint a letűnt korok embere rájött, hogy bizonyos magvak rágása növelte a munkavégző képességet, és javította a hangulatát. (5) Fő hatóanyaga a koffein, metilxantin-származék C8H10N4O2 fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz. (2)

A kávézás árnyékos oldala

forrás: FreeImages.com/Armen (AD)

Mielőtt belemennék a koffein hatásmechanizmusába az élő szervezetre, teszek egy kis kitérőt. Van a szervezetünkben pár olyan mechanizmus, mely végszükség esetén képes mozgósítani a tartalékokat, pl. Üss vagy fuss (fight-or-flight) helyzetekben. A háttérben a stresszhormonok működnek, melyekből a legismertebbek az adrenalin, noradrenalin és a kortizol. Az adrenalin és noradrenalin a katekolamniok közé tartoznak, melyeket a mellékvesevelő állít elő.

Oldalak

 
 

Feliratkozás RSS - egészséges életmód csatornájára

Így támogathatsz pénz nélkül árván maradt kis állatokat

Fogadj örökbe

Itt az idő az örökbefogadásra! Hogy miért?

  1. Soha többé nem leszel egyedül.
  2. Bizonyított tény, hogy a kutyák jelenlétében rengeteg súlyos betegség sokkal könnyebben gyógyul.
  3. Szőrös kis társad a legszomorúbb időszakokban is vidámságot hoz.
  4. A kutyások sokkal többet mozognak a sétáltatások és kirándulások miatt, így egészségesebben élnek.
  5. Szélesebb baráti körre lehet szert tenni, mert a kutyások összejárnak.
  6. Könnyebb párra találni, ha nem a gép előtt ülsz. Már a kutya megléte is egy jó indok az ismerkedésre.
  7. Felelős állattartóként felkészülhetsz a gyereknevelésre, a gyerekeid is sokkal felelősségteljesebb felnőtté válnak egy kutya mellett.
  8. A kutyád feltétel nélkül fog szeretni és soha nem beszél vissza. :) A cikk folytatása

Okos bőr- és hajápolás, azaz hogyan (t)együk magunkat széppé

Szépítő étrend

Bőrünk és hajunk megjelenése leginkább az általános egészségi állapotunkat tükrözi vissza, így számos tényező hatással van rá. Nem mindegy hogyan étkezünk, hogyan működik a pajzsmirigyünk, milyen a vérkeringésünk, milyen állapotban van a májunk és a veséink, illetve táplálékkiegészítőket fogyasztunk, milyen kozmetikumokat használunk és nem utolsó sorban az, hogy milyen korúak vagyunk. Mindenesetre korunktól függetlenül kihozhatjuk magunkból a legtöbbet. Nézzük milyen eszközökhöz érdemes folyamodnunk!  A cikk folytatása


 

Kipróbált receptek környezetbarát tisztítószerek készítéséhez

Ökotisztítás

Próbáld meg a lehető legkevesebb kárt okozni léteddel a természetnek és az élőlényeknek! – ez a „nem ártás” filozófiája. Mindezt könnyen és olcsón megvalósíthatod a tisztítószerek területén is.  A cikk folytatása

Pajzsmirigy-megbetegedések okai és oki kezelésük

Jódozott só

A tüneti kezelésen alapuló orvosi protokolltól való eltéréshez a betegnek is lépéseket kell tennie az életmódjának megváltoztatásában, de sajnos a legtöbb esetben a páciens hozzáállásából hiányzik ehhez a kellő motiváció, így az orvosi gyakorlat leginkább a tüneti kezelésen alapul. Így van ez a leggyakoribb pajzsmirigy-megbetegedések esetén is. A cikk folytatása


Az almaecet nem hatékony a fogyás elősegítésében

Az almaecet nem hatékony

Az Carol S. Johnston szerint az ecetsav úgy tűnik, hogy tényleg zavarhatja a keményítőmolekulákat lebontó enzimeket. Ez bármilyen típusú ecettel, például bor-, gránátalma ecettel vagy akár fehér desztillált ecettel is kiváltható, nincs kiemelkedő szerepe az almaecetnek. Minden esetben az ecetsav (acetic acid) tartalom felelős ezért.  A cikk folytatása

A szénhidrátszegény étrendek mellékhatásai

A magas zsiradékbevitel és az éhezés hasonló hormonális válaszokat produkál, ugyanis a szervezet mindkét esetben a kortizol nevű stresszhormonnal igyekszik a sejtek vércukorfelvételét megakadályozni, így védi meg a szénhidrátigényes létfontosságú szervek energiaellátását. Például az agy kellő vércukorszint hiányában először görcsrohammal reagál, majd pedig beáll az agyhalál, így a szervezet elsődleges célja az izomsejtek vércukorfelvételének blokkolása, ha nem áll rendelkezésre elegendő glükóz. A cikk folytatása


A legtöbb divatos méregtelenítő eljárás veszélyes is lehet

Méregtelenítés

Manapság a „méregtelenítés” divatját éljük. Sokféle praktikát olvashatunk a témában az ezt népszerűsítő oldalakon, de legtöbb eljárás sajnos hatástalan, sőt gyakran egyenesen káros.

A legfőbb méregtelenítő szerveink a májunk és a veséink, így leginkább azok a méregtelenítő technikák segítenék szervezetünket a káros anyagok eltávolításában, amelyek ezen szervek munkáját támogatják, ez pedig véletlenül sem azt jelenti, hogy esetleg túl is stimulálják. Sok esetben méregtelenítésként hirdetik azokat a módszereket, ahol hashajtással vagy a vese túlzott vizeletkiválasztásra kényszerítésével próbálnak eredményeket elérni. Cikk folytatása