Dioxinszennyezési botrányok

Az amerikai veteránügyi minisztérium korábban elismerte, hogy az amerikai hadsereg által a vietnámi háború idején bevetett Agent Orange elnevezésű növényirtószer fő komponense, a dioxin okozhat diabéteszt. Így 270 ezer vietnámi veterán kapott kompenzációt a dioxinhoz köthető cukorbetegségért.

Teratogén hatást támasztja alá, hogy Sevesoban a dioxin kibocsátással járó ipari katasztrófa után és Vietnamban a háborút követően a vietnami lakosság továbbá az amerikai katonák utódai körében nyúlszáj, értelmi fogyatékosság, sérvek, sokujjúság előfordulása.

2011 januárjában Németországban robbant ki dioxin szennyezéssel kapcsolatos botrány, amikor több német tartományban olyan tojást és szárnyashúst találtak, melynek dioxintartalma kétszerese volt a megengedhetőnek. Több, mint 4700 baromfi- és sertéstelepet vettek zárlat alá, mert kiderült, hogy egy schleswig-holsteini Harles & Jentsch tápkeverő üzemből került ki olyan zsiradékot is tartalmazó táp, melyben a dioxinszint a megengedett érték 78-szorosát is elérte. Ennek forrása a telepen más célokra felhasznált ipari zsiradék volt, amit a takarmányhoz kevertek. (forrás)

Viktor Juscsenkót bécsi orvosai szerint dioxinnal próbálták megmérgezni. Orosz szakértők viszont kételkednek az ukrán ellenzéki elnökjelölt megmérgezésében. A dioxin ugyanis nem tartozik a gyors hatású mérgek közé; a mérgezés kifejlődéséhez évek és évtizedek kellenek. Viktor Juscsenko 2004 szeptemberében lett rosszul egy vacsora után, és  az orvosok a normális szintet több mint ötvenezerszer meghaladó mennyiségű dioxint találtak a vérében. Juscsenko megmérgezése után emésztőszervi panaszokkal küszködött  és az arca ideiglenesen deformálódott.

Dioxinok előfordulása

A dioxinok kifejezés több mint 200 különböző vegyületet takar. Toxicitásuk a klóratomszám függvényében tér el. Közülük néhány nagyon mérgező. A dioxinok közé tartoznak a poliklórozott dibenzo-para-dioxinok és dibenzofuránok. Jellemzőik: stabil, zsírban jól oldódó, a táplálékláncon keresztül feldúsuló, a zsírszövetben raktározódó, a placentán átjutó, a tejjel is kiválasztódó vegyületek.

Dioxinokat nem gyártanak szándékosan, mindig melléktermékként vagy szennyezőként képződik. Elsősorban az ipari folyamatok melléktermékei, de a szennyezéshez hozzájárul a háztartások illegális műanyagégetése is. Légszennyezéssel a porhoz tapadva jelentős, több tízezer km-es távolságokra is eljuthatnak. A mérgező dioxinok a 2000 éves egyiptomi múmiákban nem volt kimutathatók, ez igazolhatja mesterséges eredetüket.

Műanyagok közül például a PVC égéstermékei közé tartoznak a dioxinok. A műanyagok égetésének környezeti hatásaira felhívó kiadványok is készültek, ezek terjesztésével az átlagemberek is tisztában lehetnek ennek súlyos veszélyeivel. Tájékoztató anyag: Ne égesd el!

©FreeImages.com/wlakman200

A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. A LED szó az angol Light-Emitting Diode (fényt kibocsátó dióda) kifejezés rövidítéséből származik. A LED keskeny spektrumú fényt bocsát ki.

A LED egy p-n átmenetű félvezető dióda, amelyre ha nyitóirányú feszültséget kapcsolunk, fényt bocsát ki. A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. N-típus esetén a félvezető anyagát a gyártás során elektrontöbblettel rendelkező, P-típus esetén pedig elektronhiánnyal rendelkező anyaggal adalékolják. A nyitóirányban előfeszített p-n átmenet rétegében a félvezető anyagra jellemző energiaspektrumú (hullámhossz-eloszlású) fény sugárzódik ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.

A fény úgy keletkezik, hogy a diódára kapcsolt elektromos áram a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd miközben visszatérnek eredeti energiaszintjükre, fotonokat (fény részecskéket) bocsátanak ki.

©FreeImages.com/Davide_Guglielmo
 

A hagyományos izzók nagyrészt hőt termelnek és csak minimális mértékben hasznosítják a villamos energiát fény előállítására. A világítástechnikában a LED-es izzók a befektetett energia jelentős részéből fényt állítanak elő. A LED világítás a ma létező leghatékonyabb elterjedt világítástechnológia: egy LED-es izzó akár 100000 óra élettartamú, napi 10 órás üzemeltetés mellett körülbelül 30 évig nem szorulnak cserére és 70-90%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos társai.

A helytelen immunválaszok, a "gyenge" immunrendszer és a magas gyulladásszint okait az életmódunkban is keresnünk kell. Ezen kiváltók csökkentésével számos esetben akár teljes tünetmentességet is elérhetünk.

Autoimmun betegségről akkor beszélnünk, amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható saját szerv vagy szervrendszer ellen. Az autoimmun betegségek az orvostudomány jelenlegi állása szerint véglegesen nem gyógyíthatók, azonban egyre hatékonyabban kezelhetők. Olyan súlyos kórképekről van szó, hogy a megelőzés is rendkívül nagy jelentőségű. (F)

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanának ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek, stb. Az allergia egy túlérzékenységi reakció, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az ún.  Immonuglobulin E ellenanyag molekulához, majd felszabadulnak gyulladást növelő anyagok, mint citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok. (F)

A krónikus gyulladások hosszabb idő alatt alakulnak ki, folyamatosan roncsolják a sejtjeinket, és számos súlyos betegségért lehetnek felelősek, mint a diabétesz, a, a rák, a szív- és érrendszeri problémák, az ízületi betegségek, stb. A gyulladások miatt kifejlődő rákbetegség nem az onkogének (a sejtek tumorsejtté való átalakulását serkentő gének) aktiválásával, hanem a daganatképződést gátló mechanizmus károsodásával kezdődhet. Minden kórokozó, legyen az baktérium, vírus, gomba vagy élősködő, még ha egyébként nincs is karcinogén hatása, kivétel nélkül előidézheti ezt a folyamatot. Különsen fontos tehát a krónikus gyulladásokat kiváltó és fenntartó környezeti hatásoktól is mentesíteni magunkat.

©FreeImages.com/OBMonkey

Nem véletlenül kerültek egy cikkbe ezek a megbetegedések, kialakulásuk ugyanis gyakran vezethető vissza hasonló életmódbeli hibákra, amelyek mindegyike az immunrendszer megfelelő működését rombolhatja. Ezen betegségek gyógyszeres kezelése nem véletlenül korlátozódik leginkább a tüneti megoldásokra.

A helytelen életmód az immunválaszok negatív módosulásához, és a gyulladásszint fokozódásához vezethet

A helytelen immunválaszoknak, "gyenge" immunrendszernek, magas gyulladásszintnek fontos szerepe lehet a téves immunreakciók kialakulásában.

Tartós stressznek nevezzük mindazokat a körülményeket, amelyek tartós stresszhormonszint-növekedést okoznak, Ilyen például a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin. A fokozott és tartós stresszkitettség a stresszhormonok mennyiségét és az azokra adott választ is megváltozhatja, a szervezet számára gyakran súlyos következményekkel.

A fokozott stresszkitettség, tartósan magas stresszhormonszint immunelnyomó hatású, így növelheti a rák, a krónikus gyulladások, akut fertőzések és az autoimmun-megbetegedések kockázatát is. Ezt a szervezeten belüli hatást ahhoz lehet hasonlítani, mintha állandóan szteroidos gyulladáscsökkentőt szednénk, de ekkor mi termeljük meg ezeket, nem véletlenül alakulnak azok szedéséhez hasonló mellékhatások és tünetek.

Ezt a stresszt leggyakrabban mi alakíthatjuk ki a rossz szokásainkkal. A helytelen életmódból adódó stressznek jelentős hatása lehet tehát a helytelen immunválaszok kialakulásában. A rossz szokások egymást erősítve alakíthatják ki az autoimmun-betegségekre, allergiákra és a krónikus gyulladásokra való hajlamot.

A leggyakoribb fel nem ismert mindennapi stresszorok:

1. A reggeli kihagyása. Ez utóbbi gyermekkorból eredeztethető rossz szokás. Olyan elfoglalt szülőkkel rendelkező családokra jellemző, ahol a szülői törődés nem annyira jellemző. Felnőve így ritkán érezzük, hogy ennünk kéne reggel. Ezek az éhezéses állapotok fel sem tűnnek, de súlyos és tartós stresszt is okozhatnak a szervezetünk számára.
2. Hasonló hatású, napközbeni össze-vissza étkezés, esetleg étkezések elfelejtése. Érdemes rendszert vinni az étkezéseinkbe, így a szervezetünk megszokja, hogy adott időben kellő tápanyaghoz jut, ez előnyös hatású.
3. A túlzott fehérjebevitel is lehet stresszfokozó. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Az aminosavak közül az aszparaginsav, a glutaminsav, glutamát serkentő hatású neurotranszmitterek. A tiramin a tirozin aminja, a hisztamin a hisztidin aminja és a lizin (közismert glutamát prekurzor) is élénkítő hatású. A fehérjékből származó nagy mennyiségű serkentő neurotranszmitter megemelheti a stresszhormonok szintjét. (F) 10-13%-os fehérjebevitelt lehetőleg ne lépjük túl tehát! Mj: Az AIP, a paleó, a ketogén és szénhidrátszegény étrendek hajlamosíthatnak a túlzott fehérjebevitelre.

4. Fermentációval előállított élelmiszerek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek stresszfokozó biogén aminokkal (tiramin, hisztamin) és biogén aminokat képző élőkultúrával is szennyezettek lehetnek, tartalmazhatnak szintén gyakran tüneteket okozó nátrium-glutamátot (vagy egyéb glutamátot) is. Ajánlott cikk: Szedni vagy nem szedni

   A tiramin a tirozin, a hisztamin hisztidin nevű aminosav fermentációs bomlásterméke. A magasabb szinjük okolható lehet gyors szívverésért, mellkasi fájdalomért, fejfájásért, migrénes tünetekért, magas vérnyomásért, alvászavarokért, az ADHD vagy autizmus súlyosbodásáért, idegrendszeri zavarokért (idegesség, szorongás, álmatlanság, pánik), gyulladások fokozódásáért, görcsökért, hasmenésért, fokozott menstruációs vérzésért, fokozhatja az allergiás megbetegedéseket. A magas tiramin és hisztamin tartalmú élelmiszerek a fehérjeforrások, különös tekintettel például az érett sajtok, a pácolt, füstölt húsok, az érlelt, fermentált élelmiszerek (savanyú káposzta), a kakaó, a teák, a csokoládé, a szószok, a szója termékek, a túlérett vagy szárított gyümölcsök, a kolbász, a nitrites felvágottak, a sör, a bor, az élesztős kelt tészták (pl. kenyér).

   Az élesztővel előállított termékek esetén gyakran a glutamát tartalom okozhat hasonló tüneteket.  Kerüljük a magas glutamát tartalmú élelmiszereket is: élesztővel készült termékek, élesztőkivonatok, élesztő tartalmú-táplálék-kiegészítők, nátrium-glutamátos húskészítmények, levesek, csipszek, hosszan érlelt tejtermékek, érlelt gabonatermékek (kenyér, kovászos kenyér), erjesztett szójatermékek stb. A glutamát, hisztaminszint és tiraminszint csökkentéshez szintén szükséges a fehérjebevitel jelentős moderálása is.

5. Az alacsony szénhidrátbevitellel járó étrendek, a kalóriamegvonásos fogyókúrák, szálkásítás és a böjtök esetén a szénhidrátigényes létfontosságú szervek (agy, máj) energiaellátásának akadozása miatt is tartósan növelheti a stresszhormonok szintjét, ezzel jelentősen növelhetik a rossz immunválaszok kialakulásának kockázatát. Az ilyen étrendek abbahagyása után a veszély tovább nőhet, mert az immunrendszer hirtelen aktiválódhat Az ilyen étrendekkel összefüggő mucinhiány (nyálkahiány) miatt kialakulhatott akár az áteresztő bél is, ami szintén az autoimmunreakciók kialakulásának kedvezhet. Alacsony szénhidráttartalmú étrendek esetén tehát hangsúlyozottan fontos a fokozatos és lassú áttérés, étrendi váltás. Mj: A mucinhiány gyakori tünete a szemszárazság.
6. Számos zsírsav (pl sztearinsav, omega3, omega6 zsírsavak) nagyobb mennyiségű bevitele is immunszuppresszív hatású. (F1, F2) Kerüljük el tehát az étrendi stresszt, azaz a zsiradékban gazdag vagy szénhidrátszegény étrendeket, böjtöket, kalóriamegvonásos fogyókúrákat. Javasolt cikk a témában: Okos Étrend.
7. Az étrendi stressz továbbá kényszeres szokások felvételére is hajlamosíthat, ami további stresszt okozhat. Például ilyen kényszerek az egészséges életmódra irányuló túlzott figyelem, pedantéria, maximalizmus, túlzott sport, alacsony testzsírszázalékra való túlzott figyelem, túlzásba vitt sport, anorexia, egyéb táplálkozási kényszerek. Tudatosításukkal és odafigyeléssel ezeken is dolgozhatunk.
8. Azt ugyan mindenki tudja, hogy a serkentők fogyasztása (kávé, csokoládé, kakaó, energiaitalok, kóla, ginszeng, Ca-Pyruvate, maca, guarana) fokozhatják a stresszt, de talán eddig kevesen kapcsolták ezt össze azzal, hogy ezek negatívan is módosíthatják az immunválaszokat is. (F) Érdemes ezeket fokozatos csökkentéssel letenni. A biztonság érdekében a fokozatosság nagyon fontos. A kakaót és a csokit sokan ártalmatlannak tartják, de függést hasonlóan a koffein tarthatja fenn, mint a kávé vagy a kóla esetén. A kakaóbab koffein tartalma fajtától, szedéstől függően eltérhet, átlagosan 0,3%. 100 g-ban cirka 300 mg koffein van. Viszonyításul: 1 kávé körülbelül 50-60 mg.
9. A már kialakult a 2. típusú cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia is megváltoztathatja az immunválaszokat. Az inzulinrezisztencia miatt nem jutnak kellő tápanyagmennyiséghez a sejtek. Az inzulinrezisztenciát tehát éhezésként érzékeli a szervezet a valós testtömegtől függetlenül. Látszólag valóban lehet valaki túltáplált, de a testi sejtjeinek jelentős része mégsem jut elegendő szénhidráthoz. Ennek lehet köszönhető a betegségre jellemző általános fáradtság. A betegség gyakori étrendi kiváltója a zsiradékban gazdagabb táplálkozás. Egyre több bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy nem a szénhidrátok, hanem a zsiradékok glükózfelhasználást negatívan befolyásoló élettani hatásai okozzák az inzulinrezisztenciát és a 2. típusú cukorbetegséget, így a szénhidrátok megvonása az inzulinrezisztencia fokozódásának is kedvez. (F1) Az Okos Étrend megoldást jelenhet az inzulinérzékenység visszaállításában.
10. Terhesség a magzat védelmében kialakult természetes immunelnyomás miatt jelent emelkedett kockázatot. Különösen veszélyes a szülés, az abortusz vagy a vetélés utáni időszak, amikor hirtelen megszűnik a magzat védelme miatt kialakult immunhatás csökkenése. Ilyen időszakban különösen fontos a stresszmentes, zsírszegény, élénkítőktől mentes, tápértékben és rostokban gazdag étrend alkalmazása.
11. Szteroidos gyulladáscsökkentők szedése annak ellenére kiváltója az autoimmun-betegségeknek, hogy sok esetben ezt alkalmazzák a kialakult betegség kezelésére. Különösen nagy a veszély egy ilyen gyógyszer hirtelen abbahagyásakor. Elhagyáskor csak lassú és fokozatos csökkentés tekinthető viszonylag biztonságosnak.
12. Az endorfinok megfelelő működése is elengedhetetlen a helyes immunválaszok kialakításában. A glutén és a kazein esetén elégtelen emésztésükkor veszélyes fehérjetöredékek jöhetnek létre, ilyen a gluteomorphin és a casomorphin. Ezek opioid hatású anyagok. Az exogén ópiátok immunszupresszív hatásúak, és elősegitik a rossz immunválaszok kialakulását. Az említett fehérjetöredékekkel exogén opiátok kerülhetnek a jótékony hatású endogén opiátok helyére, mint az endorfin. El kell kerülni pl az érett sajtok, hosszan kovászolt kenyerek fogyasztását, ezek már késztermék formában is forrásai az említett opioid hatású anyagoknak. Bélrendszeren belül leginkább patogén bélflóra és emésztési rendellenességek esetén fontos a glutén és a kazein teljes elhagyása. A probléma ebben az esetben is jelentősen csökkenthető megfelelő mennyiségű fehérjebontó enzim szedésével. Később erre a témakörre még visszatérek. Mj: Az alacsony dózisú naltrexone (LDN) segíthet visszaállítani a helyes endorfin funkciót. Vannak olyan elméletek, hogy az autoimmun betegségek mindegyike a hibás szerotonin szabályozásnak köszönhető.
    

A klóros víz hatása a hajra és a bőrre

A klórozott víz már rövid távon is száraz, viszkető bőrhöz vezethet. A klór és melléktermékei eltávolítják a természetes haj- és bőrolajokat, amelyek megvédik a testet a túlzott kiszáradástól. A száraz bőr védtelenebb a fertőzésekkel szemben, így elősegítheti az aknék, a korpásodás, az ekcéma kialakulását, illetve súlyosbodását is, de a száraz fejbőr fertőzése miatt hajhullást is okozhat. Szárazzá, töredezetté, gyengévé teheti a hajat, fakíthatja a hajfestékeket is, oxidálhatja a kollagént és egyéb fiatalító fehérjéket, de a hajszálat magát is.

"Akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad lesz." Henry Ford

A cikk tartalma talán könnyebben érthető, ha az Okos Étrendi cikkeket megfelelő sorrendben olvassuk el. Eddig az Okos Étrend előnyeinek okait (Okos Étrend 1. rész), és az alapanyag-választás szempontjait (Okos Étrend 2. rész) ismerhettük meg. Az Okos Étrend tudásbázison pedig könnyen navigálható cikkeket gyűjtöttem össze.

Lehetséges, hogy mostanra kicsit elbátortalanodott az olvasóm, hiszen eddig viszonylag nagy és új ismerethalmazt borítottam rá. A cikkben található számos praktikusabb ötlettel végre elérhető távolságba kerülhet az Okos Étrend, így nagy segítség lehet az újoncoknak, de újabb motivációt adhat azoknak is, akik csak a nagyobb irányvonalakban tartották eddig az ajánlásokat.

A legfontosabb tanács, hogy az étrendi váltást soha ne siessük el, ez számos egészségügyi és praktikus okból is előnyös döntés lehet. A fokozatosság elősegíti például azt is, hogy ne csak egy pár hétig kipróbált, de nehezen tartható divat diétává váljon, hanem az életmódunkat és a szemléletünket is tartósan pozitív irányba változtassa. Így napról napra megtapasztalhatjuk az étrendi váltás előnyeit, mellékhatások nélkül, és a lassú váltás miatt kivitelezhetetlennek sem fog tűnni végül.

Átállás Okos Étrendre

A makrók tekintetében is nagyon fontos szempont tehát, hogy átállás mindig legyen fokozatos, mert minden ember, aki magasabb zsírtartalmú étrendet tartott, valamilyen mértékű hiperinzulinémiája és/vagy inzulinrezisztenciája kialakulhatott már. Mj: A laboreredmények referenciahatárai meglehetősen megengedőek e tekintetben is.

Az átálláskor a zsiradékokat csökkentjük az összetett szénhidrátok javára. Ha valaki a kelleténél gyorsabban változtatja meg a korábbi makróit, esetleg glükóz intoleranciával kapcsolatos tünetei alakulhatnak ki, és ez nemcsak kellemetlen és felesleges kockázat vállalás, de el is kedvetlenítheti. A probléma kivédhető, ha fokozatosan állunk át.

A hiperinzulinémiás/inzulinrezisztenciás állapot egy adaptálódásnak is tekinthető a zsiradékban gazdag étrendre. Ez az adaptálódás is hosszabb időt vett igénybe, így az Okos Étrendnek megfelelő makrókhoz is időt érdemes adni a szervezetünknek. Ne kockáztassunk feleslegesen! Ráadásul a konyhánk alapanyagraktárait elfogyaszthatjuk, és így nem szükséges azokat kidobni.

Átállás előtt nagyon fontos beregisztrálni egy táplálkozási naplóba, például a Kalóriabázison. Ez elérhető mobil app formájában is. Itt változtatás nélkül rögzítsük az aktuális étrendünket, így megfigyelhetjük az előző étrendünk pontos makróit (a szénhidrát-, fehérje- és zsiradékbevitelt), majd néhány nap után átlagoljuk az értékeket makrónként. Ehhez szükségünk lesz egy pontos konyhai mérlegre is. A kiszámolt érték lesz a kiindulási bevitel. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb zsírszegénynek hitt étrend valójában meg sem közelíti az Okos Étrend makróit, így fokozatos átállásra szinte mindenkinek szüksége lehet.

Áttérés elején először a kiindulási bevitelben 50 kcal-t cseréljünk fel zsiradékból szénhidrátra, majd ezt tartsuk néhány napig. 

Ha az átlagoláskor x volt a zsiradék és y a szénhidrát kilokalóriában (nem grammban tehát), akkor úgy kezdjük, hogy x-50 kcal lesz a zsiradékbevitel és y+50 kcal a szénhidrátbevitel ez első napokban. Azaz az energiabevitel marad, de az összetétel változik. Minimum 2-3 napig ne változtassunk, ha már ez is tüneteket okoz, akkor tovább is tarthatjuk az adott makrókat. Ezután megint 50-nel csökkentjük a zsiradék kalóriát, és növeljük a szénhidrátbevitelt ugyanennyivel, megint tartjuk pár napig, és így tovább. Így egy átlagos átállás - ami a gyakorlatban körülbelül 30-40 g zsiradéktöbbletet takar - általában minimum 3 hétig tart. Ennél több, ha kiindulási bevitelnél több zsiradékot ettünk, kevesebb, ha kevesebbet.

Mivel más a zsiradék és szénhidrát energiatartalma, így 50 kcal-ás változtatás esetén 5-6 g zsiradékot váltunk fel 12-13 g szénhidrátra. Inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén a váltást folyamatosan vércukormérésekkel érdemes felügyelni, és a mért értékeknek megfelelően ütemezni, lassítani, esetleg eleinte rostokkal kiegészíteni a szénhidrátokat a glikémiás indexük csökkentése miatt.

A fehérjebevitel módosítását gyorsabban, általában 100 kcal-s lépésekkel végezzük, ha már a zsiradék makrót letudtuk. A példánkban egy 150 g-os szénhidrátbevitelű inzulinrezisztencia étrendet tartót vettem alapul átlagos női 2000 kcal-ás energiabevitel mellett.

Példa:

Ha valaki teljesen egészséges, akkor mellőzheti ezt a precíz procedúrát, és 3-6 hétig fokozatosan csökkentheti a zsiradékbevitelt azzal, hogy lassan elfogyasztja a zsiradékban gazdagabb alapanyagait, így azokat fokozatosan zsírszegényre cserélheti, illetve ha nincsenek felhalmozott raktárkészletek, akkor egyre zsírszegényebbeket vásárol. A tanuláshoz ekkor is nagyon hasznos a Kalóriabázison rögzíteni egy-két hetet. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi mindenben találhatók zsiradékok, így ez mindenkinek fontos, különben téves képet alakíthat ki a táplálkozásáról.

Okos Étrendet akkor tartjuk, ha a szénhidrátbevitelünk 60% feletti, ideális eseteben 70% feletti, a zsiradékbevitelünk 21% alatti, ideális esetben 10-15%, a fehérjebevitel 10 és 20% közé esik, ideális esetben 15% alatti. Mj: Én körülbelül a 10%-os fehérje- és zsiradékbevitelt alkalmazom.

A vacsora tartalmazza a legmagasabb arányú szénhidrátot a napi étkezéseink közül, ez elősegíti a megfelelő inzulinérzékenység kialakítását. (F)

Az átállás után a szervezet gyógyulását elősegíthetjük, ha 3-4 hétig, maximum 2 hónapig még a 10%-os zsiradékbevitelt sem érjük el. Inzulinrezisztencia, cukorbetegség, jelentősebb súlytöbblet és low carb étrendek után lehet ennek nagyobb jelentősége. Ekkor a fokozatos váltást kb. 6-8%-os zsiradékbevitelig bevitelig csökkentsük, majd ezt az értéket tartsuk. Ezt a táblázat utolsó sorában láthatjuk. Tartósan viszont kockázatos lehet a 10% alatti bevitel, mert az esszenciális zsírsavak tartós megvonásának következményei még nem kellően feltérképezettek. Nagyobb súlyfelesleges esetén évente többször is alkalmazhatjuk szakaszosan 10% alatti zsiradékbevitelt, de minden esetben tartsunk egy-két hónap pihenőt közöttük 15% körüli zsiradékbevitellel.

Előző rész: Okos Étrend 1. rész

Az előző cikkből kiderült, hogy makróinkat és alapanyagainkat is érdemes az IGF-I válasz csökkentésének jegyében kialakítanunk, így tudjuk majd igazán kiaknázni az Okos Étrend egészségre gyakorolt hatásait.

Okos Étrenden a zsiradék bevitele 10-21% közé esik, ez mindössze 11-23,4g zsiradékbevitelt jelent 1000 kilokalóriánként. Az optimális fehérjebevitel aránya 10–15 %, a maradék körülbelül 70-80% energia leginkább összetett szénhidrátokból (magas keményítő-tartalmú alapanyagokból) kerül bevitelre.

Mára már egyre több tudományos bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy civilizációs betegségeink legtöbbjéért a magas zsiradék- és fehérjebevitelű étrendünk tehető felelőssé.

A hosszú életű és civilizációs betegségektől mentes népek általában csökkentett zsiradék- és fehérjebevitelt alkalmaznak. A WHO jelentései pedig a húsfogyasztást - különös tekintettel a vörös- és feldolgozott húsok esetén - a korai halálozással, és fokozott rákbetegség kockázattal hozták összefüggésbe. Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre arról is, hogy a magas IGF-I aktivitást okozó élelmiszerek nagyobb arányú bevitele korai öregedéssel és fokozott rákkockázattal járhatnak. A fehérjék és a zsiradékok ilyenek, míg a magasabb inzulinválasszal bíró szénhidrátok (mint a keményítő és a glükóz) csökkentik a szervezetünk IGF-I igényét. A szervezeten belüli  IGF-I aktivitás jelentős csökkentésére irányuló törekvések pedig, mint például az Okos Étrend, alacsonyabb rákkockázattal járhatnak, növelhetik a várható élettartamot. (F)

Környezetkímélőbben kéne táplálkoznunk tehát, csökkentett a húsfogyasztással, és a környezetkímélően termelhető összetett keményítőforrásokon alapulva, így az egészségünkért is sokat tehetünk.

©FreeImages.com/Lali Masriera

A nyugat európai országokban a háztartási víztisztítás sokkal elterjedtebb mint nálunk, pedig nem is akkor beruházás, mint elsőre gondolnánk, sőt, valójában sokat spórolhatunk is vele.

Csapvíz szennyeződések

A kedvezőtlen hatású anyagok három főbb csoportba sorolhatók:

• Fizikai szennyezők: lebegőanyagok (homok, iszap, kolloidok), kémiai szennyező anyagok (metán, trihalometánok, szén-dioxid, kénhidrogén, nemesgázok), olajok-zsírok, szerves anyagok pirogének stb.

Megpróbálom picit körbejárni a kávét és a kávézás témakörét. Kezdjük rögtön a legelején. A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.

A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. Században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. Század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. (1)

Egyes források a kőkorig visszanyúlnak, miszerint a letűnt korok embere rájött, hogy bizonyos magvak rágása növelte a munkavégző képességet, és javította a hangulatát. (5) Fő hatóanyaga a koffein, metilxantin-származék C8H10N4O2 fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz. (2)

forrás: FreeImages.com/Armen (AD)

Mielőtt belemennék a koffein hatásmechanizmusába az élő szervezetre, teszek egy kis kitérőt. Van a szervezetünkben pár olyan mechanizmus, mely végszükség esetén képes mozgósítani a tartalékokat, pl. Üss vagy fuss (fight-or-flight) helyzetekben. A háttérben a stresszhormonok működnek, melyekből a legismertebbek az adrenalin, noradrenalin és a kortizol. Az adrenalin és noradrenalin a katekolamniok közé tartoznak, melyeket a mellékvesevelő állít elő.