Megpróbálom picit körbejárni a kávét és a kávézás témakörét. Kezdjük rögtön a legelején. A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.
A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. Században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. Század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. (1)
Egyes források a kőkorig visszanyúlnak, miszerint a letűnt korok embere rájött, hogy bizonyos magvak rágása növelte a munkavégző képességet, és javította a hangulatát. (5) Fő hatóanyaga a koffein, metilxantin-származék C8H10N4O2 fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz. (2)
forrás: FreeImages.com/Armen (AD)
Mielőtt belemennék a koffein hatásmechanizmusába az élő szervezetre, teszek egy kis kitérőt. Van a szervezetünkben pár olyan mechanizmus, mely végszükség esetén képes mozgósítani a tartalékokat, pl. Üss vagy fuss (fight-or-flight) helyzetekben. A háttérben a stresszhormonok működnek, melyekből a legismertebbek az adrenalin, noradrenalin és a kortizol. Az adrenalin és noradrenalin a katekolamniok közé tartoznak, melyeket a mellékvesevelő állít elő.
