A sárgabarackmag hatástalan és veszélyes a rákterápiában

Számos helyen forgalmazzák, mint rákellenes anyagot a sárgabarack magjában található tévesen B17-vitaminnnak nevezett ciántartalmú glikozidot, az amigdalint, illetve a részben mesterséges változatát, a laetrilt. A hatása viszont több mint kétséges.

 

A sárgabarackmag hatástalan és veszélyes a rákterápiában

©FreeImages.com/steve_schlange

A természetben nem kizárólag sárgabarackmagban található amigdalin. Megtalálható például a cseresznye, a ringlószilva, a szilva, a hüvelyesek, a mandula, az alma és a cirok magjában is.

Az amigdalin, illetve a laetril emésztés során hidrolizálódik: glükózra, benzaldehidre és a súlyosan mérgező hidrogén-cianidra bomlik. Az amigdalin 5,7%-a cianid. Mj: Az amigdalint a β-glükozidáz és az amygdaláz gentiobiózzá és L- mandelonitrillé hidrolizálja. A gentiobióz további hidrolizálásával glükóz jön létre, míg a mandelonitril benzaldehidet és hidrogén-cianidot ad.

A keserű ízű laetril vagy amygdalin bevétele után bekövetkező cianidmérgezésnek súlyos hatásai lehetnek. Egy keserűbb sárgabarackmagból 40 szem mérgezést, 60 szem halált is okozhat felnőtt emberben. 12 szem keserű mandula akár megölhet egy gyermeket. Mj: A boltokban kizárólag a veszélytelen édesmandula kapható.

A különféle barackmagok amigdalintartalma jelentősen eltérő lehet. Mint minden méregnek, az amigdalinnak is van olyan dózisa, ami még veszélytelen, és természetesen van olyan dózisa is, ami már mérgezést okoz.

A legmagasabb amigdalintartalmú magokból néhány szem is halálos lehet, míg a veszélytelenebbekből bőségesen fogyaszthatnánk.

Korábban Ausztráliában a marcipánban maximum 50 mg/kg amigdalint tartalmú mandulát engedélyeztek. Kutatások alapján azt 1983-ban már 5 mg-ra csökkentették (Miller Jones, 1995).

Kutatások azt mutatják, hogy már 0,5-3,5 milligramm cianid bevitele testtömeg kilogrammonként potenciálisan halálos is lehet. Mj: Megfelelő feldolgozással, főzéssel, sütéssel, pirítással, darálással, szárítással, áztatással az amigdalintartalom csökkenthető. (f1, f2)

Amigdalin mennyisége a különböző nyers élelmiszerekben - az amigdalin tartalmak fajtától függően jelentősen eltérhetnek
 

Élelmiszer amigdalin mg/100 g cianid mg/100g
Édesmandula ~0,2-16 0,01-0,91
Középkeserű mandula ~52-180 2,96-10,26
Keserűmandula ~3300-5400 188,1-307,8
Sárgabarackmag (édes, közép keserű) ~3-1400 0,17-79,8
Keserű sárgabarackmag ~1600-6400 91,2-364,8
Cseresznyemag ~2-400 0,11-22,8
Őszibarackmag ~2-700 0,11-39,9
Almamag ~2-300 0,11-17,1
Szilvamag ~2-1700 0,11-96,9

A cianid mérgezés korai tünetek közé tartozik a fejfájás, a szédülés, a zavartság, a gyors szívverés, a légszomj és a hányás. Rohamokat, apnoét, tüdőödémát, kómát, súlyos esetben akár halált is okozhat. Mj: A hasonló név ellenére a cianid nem okoz közvetlenül cianózist.

A cianid alacsonyabb dózisának tartós kitettsége (pl. A nyers, nem megfelelően feldolgozott manióka gyökerek vagy nyers sárgabarackmag alacsonyabb dózisú tartós fogyasztásakor) gyengeséget, fejfájást és számos egyéb tünetet is okozhat, beleértve a bénulást, degeneratív idegi elváltozásokat (szemideg sorvadást), pajzsmirigy-alulműködést és egyéb hormonális zavarokat. Egyéb hatások közé tartozik az enyhe máj- és vesekárosodás is.

Nem rákgyógyszer a sárgabarackmag

A laetril vagy az amigdalin kockázat mérlegelés egyensúlya rák kezelésére egyértelműen negatív.

Amigdalin használata mellett  semmilyen lényegi előnyt nem figyeltek meg rák gyógyításával, javulásával vagy stabilizálásával, a rákkal kapcsolatos tünetek javulásával vagy az élettartam meghosszabbításával kapcsolatban. Több beteg esetében az amigdalin-terápia veszélyeit a cianid toxicitás tünetei vagy a halálos fokozatot megközelítő vér cianidszintjei igazolták.

Nagyobb betegszámú vizsgálatot 1982-ben 175 betegen végeztek. A kísérlet dokumentációja hiányos, ezért nem minősül ellenőrzöttnek. A betegek 21 napon át injekcióban, azután szájon át kapták az amigdalint vitaminokkal, enzimekkel és diétás előírásokkal. A kezelés végére a betegek felének nőtt a daganata. Néhányan a közérzetük javulásáról számoltak be, ez azonban a kezelés után megszűnt. Hét hónappal a kezelés befejezése után valamennyi betegnek nagyobb volt a daganata, mint a kezelés megkezdése előtt. (f)

Több vizsgálat sem tudta bizonyítani a rák elleni hatását, ezért először nem fogadták el élelmiszer-kiegészítőnek, majd az USA élelmiszer- és gyógyszer-minisztériuma 1980-ban rák ellen hatástalannak nyilvánította, sőt, börtönnel fenyegeti azokat, akik rák elleni szerként forgalmazzák, idézve az állásfoglalásukat: „Erősen mérgező, és semmiféle rák elleni hatást nem mutat.”.

A hitelesség kedvéért sokat kerestem, de nem találtam nagy, randomizált, placebo-kontrollált, kettős vak klinikai próbákat, melyeket tekintélyes, lektorált orvosi folyóiratokban közöltek, amelyek igazolták volna a hatékonyságát az amigdalinnak.

Egy ilyen vizsgálat kefejezései ezt jelentik:

  1. Klinikai próba: orvosi ellenőrzés mellett, betegeken próbálják ki az adott gyógymódot.
  2. Placebo-kontrollált: azt jelenti, hogy a betegek egyik fele a tényleges gyógymódot kapja, másik fele viszont csak látszatkezelést, vagyis placebót (gyógyszer esetében ez lehet például egy szabályosan kinéző, ám hatóanyagot nem tartalmazó tabletta).
  3. Kettős vak: azt jelenti, hogy sem a beteg, sem az őt kezelésben részesítő orvos nem tudja, hogy az adott beteg valódi kezelést kap-e vagy placebót.
  4. Randomizált: azt jelenti, hogy a klinikai próba megkezdése előtt véletlenszerűen sorolják a betegeket a valódi, illetve a placebo kezelést kapó csoportba, azaz nincs előzetes válogatás.
  5. Nagy: itt azt jelenti, hogy nagyszámú (százas vagy ezres nagyságrendű) betegen tesztelik a vizsgált gyógymódot.
  6. Lektorált folyóirat: csak olyan cikkek jelenhetnek meg benne, amelyeket előzőleg legalább két, független, hozzáértő bíráló elolvasott és jóváhagyott.
  7. Tekintélyes folyóirat: amelynek magas az ún. impakt faktora, vagyis cikkeire sokan hivatkoznak, ami a cikkek minőségét, színvonalát is tükrözi. (forrás)

 

A B17-vitamin elnevezés egy eladási trükk volt csupán

Az amigdalin nem vitamin, így nevezni teljes megtévesztés.
 
Az amigdalint először 1830-ban, Friedrich Wöhler és Justus von Liebig vegyészek izolálták barackmagból. Felfedezése után nem sokkal több országban is alkalmazni kezdték a rák ellen, 1845-ben Oroszországban, 1892-ben Németországban és az 1920-as években Amerikában, ám az alkalmazás megkezdése után nem sokkal mindenhol betiltották a szert, nem véletlenül, mivel túlságosan is toxikusnak minősült ebben a formában.
 
Az üzleti lehetőséget meglátva Ernst T. Krebs az 1960-as években szabadalmaztatta az amigdalin félszintetikus változatát a laetrilt, amit könnyebb és olcsóbb volt előállítani, mint az amigdalint, és csak(!) Krebs szerint, kevésbé volt toxikus. Valójában persze ugyanúgy cianid mérgezést okozhat, de ezzel a magyarázattal eladhatóvá tette. Tudta, hogyha valóban gyógyszerként akarja bejegyeztetni a laetrilt, akkor hosszas procedúra elé kéne néznie. Bizonyítania kéne a hatásosságát és készítmény biztonságosságát is, minek kimenetele az előzményeket tekintve több mint kétséges lett volna. A laetrilt tehát egy már korábban is bevált ötletétől vezérelve B17 vitaminként jegyeztette be, így ugyan csak étrend-kiegészítőként lehetett forgalomba hozni, de elkerülhette a gyógyszerré nyilvánítás folyamatát, ezzel pedig vizsgálatok hiányában a mérgező hatására sem derülhetett fényt.
 
Krebs nem először nyerészkedett. Az 1918-as nagy influenza járvány (spanyolnátha) kitörésében is meglátta az üzleti lehetőséget. Egy régi indiai recept alapján, petrezselyem alapú készítményt fejlesztett az influenza ellen. Leptinol néven hozta drágán forgalomba, ám a szer hatástalan volt és az egészségügyi hatóság (az FDA elődje) lefoglalta a szert.
 
Krebs mindenhol meglátta a jó üzletet, 1940-ben előállt a B15 "vitaminnal" (pangám sav) ami rákra, mindenféle szívbetegségre és egyéb súlyos megbetegedésre is csodaszerként "megoldást" nyújtott.
 
Krebs eladási technikái és az emberek csoda várása mind a mai napig fenntartották készítményeinek forgalmát. Jelenleg leginkább Mexikóból terítik ezeket, számos helyen illegálisan forgalmazva.(f)

Legyünk résen a csodaszereknek kikiáltott étrend-kiegészítőkkel, kezelésekkel és készülékekkel

A sárgabarackmagot számos helyen a veszélyei ellenére rákellenes eltitkolt csodaszernek titulálták. Sajnos csak hosszú évek alatt juthat el a köztudatba a valós egészségügyi hatása, közben sokan mérgezték, mérgezik magukat sárgabarackmaggal, sokszor meglehetősen drágán beszerezve, és veszélyeztetve, gyakran ellehetetlenítve a rákból való felépülésüket. Ne fizessünk ilyen nagy árat legközelebb! Ne legyen elég ahhoz, hogy valakit hitelesnek gondoljunk az, hogy másokat butának, rossz szándékúnak állít be, vagy az, hogy összeesküvéssel bélyegzi meg a hivatalos tudományos állásfoglalásokat, illetve az, hogy az „eltitkolt” kifejezést használja! Ez manipuláció, csodaszerek pedig sajnos nincsenek. Érdemes ilyen esetekben azonnal résen lenni.

Laczkovich Hegedüs Eszter

A cikk jogvédelem alatt áll

A cikk és a weboldalon álló tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. Másolása, felhasználása, sokszorosítása, nyilvánosságra hozatala csak a szerző hozzájárulásával és a forrás feltüntetésével lehetséges. Ha szeretnéd közzétenni a látottakat, kérlek írásban fordulj a kapcsolat link alatt a szerzőhöz, ahol tüntesd fel, hol és milyen formában szeretnéd a tartalmat felhasználni. A szerző ha úgy gondolja saját mérlegelés után írásbeli engedélyt adhat. Minden jogtalan felhasználó ellen élünk a jogorvoslat lehetőségével.

Ha meg akarod ismerni az Okos Étrend gyógyítási és egészségmegőrzési módszereit, és szívesen barátkoznál hasonló érdeklődésű emberekkel, akkor a Facebookon alakult erre egy csoport, ahol recepteket, praktikákat és kitűnő társaságot találsz: https://www.facebook.com/groups/okosetrend/

 

 
 

Így támogathatsz pénz nélkül árván maradt kis állatokat

Fogadj örökbe

Itt az idő az örökbefogadásra! Hogy miért?

  1. Soha többé nem leszel egyedül.
  2. Bizonyított tény, hogy a kutyák jelenlétében rengeteg súlyos betegség sokkal könnyebben gyógyul.
  3. Szőrös kis társad a legszomorúbb időszakokban is vidámságot hoz.
  4. A kutyások sokkal többet mozognak a sétáltatások és kirándulások miatt, így egészségesebben élnek.
  5. Szélesebb baráti körre lehet szert tenni, mert a kutyások összejárnak.
  6. Könnyebb párra találni, ha nem a gép előtt ülsz. Már a kutya megléte is egy jó indok az ismerkedésre.
  7. Felelős állattartóként felkészülhetsz a gyereknevelésre, a gyerekeid is sokkal felelősségteljesebb felnőtté válnak egy kutya mellett.
  8. A kutyád feltétel nélkül fog szeretni és soha nem beszél vissza. :) A cikk folytatása

Okos bőr- és hajápolás, azaz hogyan (t)együk magunkat széppé

Szépítő étrend

Bőrünk és hajunk megjelenése leginkább az általános egészségi állapotunkat tükrözi vissza, így számos tényező hatással van rá. Nem mindegy hogyan étkezünk, hogyan működik a pajzsmirigyünk, milyen a vérkeringésünk, milyen állapotban van a májunk és a veséink, illetve táplálékkiegészítőket fogyasztunk, milyen kozmetikumokat használunk és nem utolsó sorban az, hogy milyen korúak vagyunk. Mindenesetre korunktól függetlenül kihozhatjuk magunkból a legtöbbet. Nézzük milyen eszközökhöz érdemes folyamodnunk!  A cikk folytatása


 

Kipróbált receptek környezetbarát tisztítószerek készítéséhez

Ökotisztítás

Próbáld meg a lehető legkevesebb kárt okozni léteddel a természetnek és az élőlényeknek! – ez a „nem ártás” filozófiája. Mindezt könnyen és olcsón megvalósíthatod a tisztítószerek területén is.  A cikk folytatása

Pajzsmirigy-megbetegedések okai és oki kezelésük

Jódozott só

A tüneti kezelésen alapuló orvosi protokolltól való eltéréshez a betegnek is lépéseket kell tennie az életmódjának megváltoztatásában, de sajnos a legtöbb esetben a páciens hozzáállásából hiányzik ehhez a kellő motiváció, így az orvosi gyakorlat leginkább a tüneti kezelésen alapul. Így van ez a leggyakoribb pajzsmirigy-megbetegedések esetén is. A cikk folytatása


Az almaecet nem hatékony a fogyás elősegítésében

Az almaecet nem hatékony

Az Carol S. Johnston szerint az ecetsav úgy tűnik, hogy tényleg zavarhatja a keményítőmolekulákat lebontó enzimeket. Ez bármilyen típusú ecettel, például bor-, gránátalma ecettel vagy akár fehér desztillált ecettel is kiváltható, nincs kiemelkedő szerepe az almaecetnek. Minden esetben az ecetsav (acetic acid) tartalom felelős ezért.  A cikk folytatása

A szénhidrátszegény étrendek mellékhatásai

A magas zsiradékbevitel és az éhezés hasonló hormonális válaszokat produkál, ugyanis a szervezet mindkét esetben a kortizol nevű stresszhormonnal igyekszik a sejtek vércukorfelvételét megakadályozni, így védi meg a szénhidrátigényes létfontosságú szervek energiaellátását. Például az agy kellő vércukorszint hiányában először görcsrohammal reagál, majd pedig beáll az agyhalál, így a szervezet elsődleges célja az izomsejtek vércukorfelvételének blokkolása, ha nem áll rendelkezésre elegendő glükóz. A cikk folytatása


A legtöbb divatos méregtelenítő eljárás veszélyes is lehet

Méregtelenítés

Manapság a „méregtelenítés” divatját éljük. Sokféle praktikát olvashatunk a témában az ezt népszerűsítő oldalakon, de legtöbb eljárás sajnos hatástalan, sőt gyakran egyenesen káros.

A legfőbb méregtelenítő szerveink a májunk és a veséink, így leginkább azok a méregtelenítő technikák segítenék szervezetünket a káros anyagok eltávolításában, amelyek ezen szervek munkáját támogatják, ez pedig véletlenül sem azt jelenti, hogy esetleg túl is stimulálják. Sok esetben méregtelenítésként hirdetik azokat a módszereket, ahol hashajtással vagy a vese túlzott vizeletkiválasztásra kényszerítésével próbálnak eredményeket elérni. Cikk folytatása