Az ember a roggyant elméjű faj

„Mert csak a mély gyökerű fák nőnek magasra...”

Az állatok ösztönös lények. Mindezért – valamilyen számomra meg nem értett oknál fogva – alacsonyabb rendű élőlénynek tartja számon őket az emberiség. Ők ösztönből jól táplálkoznak azon természetes élőhelyeiken, ahol az ember mindebbe a rendszerbe még nem piszkált bele. Gyakran megkeresik a megfelelő gyógynövényeket, elrágcsálják, ha épp valami bajuk van, ha valami gyomorpanaszt vagy hasmenést okozott nekik, azt elkerülik.

Az emberből pont ez az ösztönösség hiányzik, ennek a helyét átvette az önhittség és az önfejűség. Az ember az, aki nagyképű, elbizakodott, fölényeskedő, öntelt, beképzelt, fellengzős tud lenni. Az állatokból mindez hiányzik.

Az ember az a faj, amelyik képes az elméjét arra használni, hogy sokszor merő jó szándék látszata mögé bújva iszonyatos ön és világpusztításba kezdjen. Így az ember ösztönösségének hiányában nem kizárólag a saját egészségében okozott komoly károkat.

Megkezdődött a Föld történelmének hatodik tömeges kihalása. A Kaliforniai Egyetem kutatói a Nature című folyóiratban tették közé tanulmányukat, amely szerint a mostani kihalás üteme semmivel sem lassúbb, mint az elmúlt 540 millió évben tapasztalt öt korábbi tömeges kihalásé. Ennek a kihalásnak egyedüli oka az emberiség.

Ez olyan leves, amit mi főztünk, és meg is fogjuk enni. A fajunk és önmagunk értelmi képességének túlbecsülése, és a felelősségvállalás hiánya a két legnagyobb hibánk.

A képen a 80 éve kihalt Tasmán tigris látható

Mindannyian felelősek vagyunk. Mindannyian, akik feleslegesen vásárolunk PET-es palackokba csomagolt vizet. Mindannyian, akik a divat kedvéért állandóan lecseréljük a ruhatárunkat. Mindannyian, akik nem keresünk hosszan hordható és tartós ruhákat, használati tárgyakat. Mindannyian, akik nem fektetünk hangsúlyt arra, hogy természetes anyagokból öltözzünk, és ilyen tartós fogyasztási cikkeket vásároljunk. Mindannyian, akik cserélgetjük a mobilunkat vagy egyéb technikai eszközeinket merő divathóbortból. Mindannyian, akik nem minimalista életmódra törekszünk. Mindannyian, akik nem vagyunk hajlandók a tömegközlekedést vagy a biciklit közlekedésre használni.

A saját személyes felelősségünket még hosszan sorolhatnám.

A Zöldház oldal szerkesztőjeként számos alkalommal hallom, hogy a törvényhozóinknak és a gyártóknak kellene lépnie. Igen, nekik is, de a saját felelősségünk felett ne hunyjunk szemet!

Ne az iparra és a gyártókra mutogassunk elsősorban! Ne hárítsuk a saját felelősségünket folyton másra! Az ipar a mi vásárlói igényeinknek megfelelő termékeket állít elő. Ha mi nem bojkottáljuk a nem környezetbarát gyártókat és gyártási technológiákat, a helyzet nem fog hamar megváltozni. Ne akkor ne vásároljunk PET-es palackokban vizet, ha a törvények ezt megtiltják. Ne akkor ne cserélgessük a ruháinkat feleslegesen szezononként, amikor már nincs elég erőforrás az előállításukhoz. Mivel mindenhol a profit diktál, a profit írja a törvényeink egy részét is. Ne várjunk tehát olyan csodát, hogy egy pénz- és profitorientált világban szívjóságból önmaguk bevétele ellen döntéseket hoznak a gyártók.

Tudatában lehetnénk végre annak, hogy egyéni döntéseink is befolyásolják a világunk sorsát. Mi kisemberek is jobbá tehetjük a világot, ha tesszük. Ha tesszük, és nem csupán akarjuk vagy szeretnénk tenni, vagy esetleg mástól várjuk a megoldásokat. A vásárlókon nagyon is sok múlik. Ha mi igényt támasztunk a tartós termékekre, és nem cseréljük le a ruhatárunkat szezononként, ha nem vásárolunk PET-es termékeket, akkor a piac is kénytelen idomulni ezekhez. A környezetvédelem ilyen szempontból alulról szervezkedő mozgalom. A többi hasonló oldallal és a vásárlókkal együtt nyomást gyakorolhatunk a törvényhozóinkra is. Tegyük ezt! Legyünk békés „forradalmárok”, akik tudatos vásárlásaikkal segítik elő a pozitív változást. Legyünk békés ellenállók, akik tetteinkkel is nemet mondunk a környezetrombolásra.

Megfelelő döntések nélkül vajon hány állatfaj jár még úgy, hogy csak képről nézhetjük?

Laczkovich Eszter © Minden jog fenntartva. Copyright by https://www.zoldhaz.info