Mennyi CO2-t köt meg 1 kg fa? - CO2 lábnyom csökkentése a gyakorlatban

Talán még mindig Thanos csettintésére várunk?

Nem kell jósnői tehetséggel sem rendelkeznünk ahhoz, hogy felfogjuk, szinte semmi nem mehetne úgy tovább, ahogy eddig éltünk. Ehhez elég lenne kicsit számolnunk.

Tudom, hogy ez a cikkem már ott érdektelenné válhat sokak számára, amikor a "moláris tömeg" kifejezést leírom, mert figyelni kell.

Aki számol, az unalmas, aki rossz szcenáriókra figyelmeztet, az pedig a levegőbe beszél. 

Unalmas vagyok és a levegőbe beszélek? Én remélném ezeket a legjobban.

Sokak számára egyre nyilvánvalóbb, hogy jelenlegi "divatos" zöldebb életmód nem megoldás, hanem időhúzás. Jóval komolyabb mértékű változtatásokra lehet szükség az emberiség fennmaradásáért. 

Aki zöldebb gondolkodású, kizárólag a kényelmes életének fennmaradása miatt aggódik? Nekem gyakran tűnik így.

A cikk margójára: Manapság könnyen lehet depressziós az, aki tud számolni. 

A szén-dioxid szén tartalma

Egy CO2 molekula egy szén és két oxigén molekulából áll. A szén moláris tömege 12 g/mol, az oxigén moláris tömege 16 g/mol, így 1 kg szén található 3,67 kg szén-dioxidban.

A fák szén-dioxid, CO2 megkötése

A faanyag vázvegyülete a cellulóz.

A cellulóz óriásmolekulájú szénhidrát (poliszacharid) a fatest legjelentősebb szerves vegyülete, hiszen a sejtfalak vázát hozza létre, 45-55%-ban alkotja a fatestet. A cellulóz óriásmolekulában a fotoszintézis során képződött szőlőcukor (glükóz) molekulák fonalszerűen egymáshoz kapcsolódnak, és hosszú, elágazás nélküli láncokat, fonalmolekulákat hoznak létre. (F)

A száraz fa körülbelül 50%-a szén, így 1 kg száraz fa fajtától függően 1,65-1,8 kg szén-dioxidot köt meg a légkörből oxigéntermelő fotoszintézis során.

Egy nedves fában az alábbi képlettel számolhatjuk a CO2 elnyelődését. Az eredményt kg-ban kapjuk.

Elnyelt CO2 (kg elnyelés az adott konkrét élő fában) = Az adott fa nyers tömege (kg) x 0,65 (a nedves fa körülbelül 35%-a víz, a maradék 65% a száraz biomassza) x 0,5 (a száraz fa 50%-a szén) x 3.67 (ennyi kg szén-dioxid állítható elő 1 kg szénből) x 1,2 (korrekciós tényező, mivel a fa gyökérzete is szén-dioxidot köt meg).

A fák természetes napelemek

A növények autotróf élőlények, azaz természetes "napelemként" élnek. A fák fotoszintézisükkel a napenergiából pl. cellulózban, faanyagban tárolt energiát állítanak elő:

Az oxigéntermelő fotoszintézis nagyon leegyszerűsített egyenlete: CO2 +H2O + Fényenergia --> (CH2O)+O2+H2O, ahol (CH2O) jelenti a szénhidrátok képződését. 1 mol CO2 redukciója során 478 kJ mol szabad energia tárolódik pl. a glükóz kémiai kötéseiben. (F) 

A fotoszintézis egyben együtt jár azzal is, hogy a napból érkező besugárzás nem a környezet hőmérsékletét növeli, hanem faanyagban energiaként tárolódik el. Ennek (is) köszönhető az árnyékoláson kívül, hogy a fás területek mindig hűsebbek. Ültessünk fát, ha csökkenteni szeretnénk a felmelegedést!

Kép: ©FreeImages.com/Alex-Ling

Fosszilis üzemanyagforrások szén-dioxid kibocsátása, lábnyoma

Ideje szembenézzünk azzal, hogy az egyéni autós közlekedés nem fenntarthatóságához nem igazán férhet kétség.

1 liter dízelolaj 835g. Ennek 86,2%-a szén, azaz 720 g. Ennek égésekor 2640 gramm CO2 képződik. Jónak mondható 4 literes fogyasztás esetén 105,6 g CO2-t juttatunk a levegőbe kilométerenként. 

1 liter benzin 750 g, melynek 87%-a szén. 652 g szenet tartalmaz 1 liter benzin. Ennek elégetésekor 2392 g CO2 képződik. Egy előző járműhöz hasonló tömegű, jó fogyasztású benzinüzemű jármű 6,5 literes fogyasztása esetén 156 g CO2-t juttatunk a levegőbe kilométerenként. Tehát meglepő lehet, de benzinüzemű járművek széndioxid-lábnyoma jóval magasabb lehet. Mj: A dízelmotorok hátránya a részecskekibocsátás.

1 liter LPG súlya 550 g. Az LPG  82,5% szenet tartalmaz, azaz 454 gramm. Ennek elégetésekor 1665 g CO2 keletkezik. Az előző jármű LPG üzeművé alakítása után nő a fogyasztása, 7,5 literes fogyasztás esetén 125 g CO2-t juttatunk a levegőbe kilométerenként. (F) Mj: Az itteni számítások tökéletes égést feltételeztek.

Csökkentsük a szén-dioxid lábnyomunkat!

Egy 8-12 éves gyors növekedési ütemű, nagyobb méretű fa körülbelül 72 kg CO2-t köthet meg évente. Ha évi 10000 km vezetünk kis fogyasztású dízelautóval a gázpedál kímélete mellett, akkor évente 15 db ennyi idős fa nevelésével, életben tartásával, (korábbi) ültetésével egyenlíthetnénk ki a vezetésből adódó CO2 lábnyomunkat. Nem kevés, holott ez lenne a normális. Ha vezetni akarunk, ültessünk sok-sok fát?

Azt persze nem ártana figyelembe venni, hogy az ültetett fák elégetésével, elbomlásával újra a légkörbe kerül majd a megkötött CO2. 

Évente 13 tonna CO2 kibocsátással jár egy átlagos fejlett országban élő ember léte, ez 180 nagyobb fa nevelgetésével lehetne kiegyensúlyozni. Ez jelentősen csökkenthető - akár meg is felezhető - ha odafigyelünk. Minden olyan tevékenységgel és választással tovább növelhetjük a CO2 lábnyomunkat, ami pl. fosszilis üzemanyagok felhasználásával jár: repülőutakkal, távol termesztett élelmiszerek vásárlásával, nem helyi zöldségekkel és gyümölcsökkel, túlvásárlással (pl. ruházat), de az autóban és tömegközlekedésen feleslegesen cipelt súlyok is számíthatnak, ahogy a felesleges autóutak is. Sokat számít a megvásárolt áruk csomagolása és származásuk. Fontos csökkentenünk a marhahús és tejtermékek fogyasztását is, ahogyan szintén nagy jelentőségű a házaink szigetelése is. Ott spóroljunk energiát, ahol csak módunkban áll. 

Környezetbarátnak tűnő részmegoldások

Számos környezetbarátnak tűnő részmegoldással találkozhatunk.

Például a műanyagok természetes anyagokkal való kiváltása is nagyobb energiaigényű termékek előállítására kényszerítheti a gyártókat. A műanyagok teljes bojkottja helyett az észszerű műanyag-felhasználásé lehet a jövő. Erről irt cikkem: Észszerű műanyag-felhasználás nélkül nincs jövőnk

Például CO2 kibocsátás szempontjából a visszaváltható üvegekbe történő csomagolás sem feltétlenül környezetbarát, ezek szállítása és súlya jelentős terhet róhat a környezetre, és így a klímaváltozást is elősegítheti. 

A napelemek (sőt minden sötét felület) a bolygónk túlmelegedésért felelhet, úgymond becsáklyázza azt az energiát, amit a világos felületek viszont a világűr felé visszatükrözhetnének. A sötét felületek 60 fok feletti hőmérsékletre is felmelegedhetnek. Az így becsáklyázott energia pedig nem vész el, ennek lehetséges következményeit talán nem kell ecsetelni.

Bolygót perzselő divat

De sajnos a problémáknak itt még nincs vége. Mintha a nyugati civilizáció tudat alatt is a felmelegedésért dolgozna. Például soha nem látott sötétségű tetőkel fedik a legújabb "minimalista" stílusú házaikat. A fizetendő ár maximális, az előbb említett becsáklyázott energián kívül még a a hűtésre is sokszoros energiát kell elpazarolnunk. Mindeközben a felmelegedéssel jobban súlytott, szegény országok lakói fehérre kezdték meszelni a tetőiket.

Dr. Steven Chu, Nobel-díjas fizikus, az Obama-kabinetben az energiaügyi minisztérium vezetője szerint a fehérre meszelt felületek a napfény 80 százalékát visszaverik, míg a sötét színűeknél ez az arány csupán 20 százalék. A fehér tetők a napsugárzás energiájából négyszer annyit üldenének vissza az űrbe, ezzel csökkentve a hőmérsékletet, ráadásul az egyre növekvő energiaigényű légkoncidionálásnak is kevesebb munkája lenne. Dr. Chu számításai szerint, ha a világ összes épületén fehérre festenék a tetőt, az olyan hatással lenne a klímaváltozásra, mintha 11 évre leállítanák a világ összes autóját, vagy számokban kifejezve, mintha 44 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxid jutna a légkörbe. (F)

A beárnyékolt, fás városi területek helyett pedig egyre több helyen láthatunk fákkal alig beültetett beton térköves placcokat, amit gyakran mégis parknak neveznek. A zöld területek helyett a felszíni, fákkal be nem árnyékolt parkolók is sokasodnak. Az ősfák kivágását pedig számos önkormányzat nem kezeli felelősen.

Alapjaiban megváltozó civilizáció

Ha számolni és gondolkozni kezdünk, akkor hamar szembesülhetünk azzal, hogy jelenlegi életmódunk rendkívül energiapazarló és megfontolatlan, és emiatt fenntarthatósága nem biztosítható. Feszíthetjük még a húrt, de egy hosszabb távon nem fenntartható rendszer működtetése összeomlással járhat.

Kezd el a változtatást: minden évben minden ősszel és tavasszal ültess fát, pont addig, amíg csak egy talpalatnyi helyed van rá, árnyékold a besugárzott területeteket. Persze a legjobb lenne, ha letennéd az autód is, energiatakarékos házban élnél, ha újrahasznosítanád a dolgaid, és csak azt vennéd meg, ami tényleg kell. Az utóbbihoz: jóval kevesebb "cuccra" van szükséged, mint hinnéd. A környezetbarátnak mondott termékek (pl. ivópalackok) is "cuccok".

Laczkovich Eszter © Minden jog fenntartva. Copyright by https://www.zoldhaz.info